Boldog István
Ki
gyönyört,
bánatot,
szerelmet és
a boldogságot
is ismeri, érző
lelke van - az
alkotni...
Szép
szavak
oltárán
esdekel a
"ki nem mondott szó:"
- Segíts! Tűzpiros
száj remegjen,
értem is...
Ha tudnátok, vállamra
mekkora gondot rakott
az ég - mi nem csekélység,
éreznétek, irigyek, mily felelősség
a kormányozás. Király lettem,
megnyertem az ötös találatot!
Számolom a napokat,
mikor roboghat velem vonat.
Sokszor hallom az erdő sóhaját,
érzem medveszeder ízét-zamatát.
Asztalfiókban keresgéltem,
hol régi érmét leltem.
Megpörgettem. Fényesen vibrált,
halk, kerregő mozigéppé vált.