Bíró Marcsi
A legnagyobb ajándék az élet megszületése,
A lehetőség öröm és boldogság megélésére.
Tér és idő? Mit adhatnak nékem?
A káprázat világát hiteti el vélem.
Cselekvés az élet minden pillanata,
A tapasztalat az, ami az ajándék maga.
Gondolatok, érzelmek, szavak és tettek,
Az illúzió életre kel, s máris elnyelt.
A szenvedés az nem más, mint az ego játéka,
Önsajnálat sajnos, nem segíthet rajta.
Nem vagy ura
sem gondolatnak, sem érzelemnek, sem testnek,
Nem vagy ura
sem időnek, sem térnek, sem az univerzum törvényeinek.
Ki vagyok én? Ki mondja meg nékem?
Mi az élet célja? Kutatom és kérdem.
Nem kell mindig mindent akarni,
Néha bölcsebb mindent csak hagyni.
A tudat játssza el önmagát a létben,
S véli valóját a világ képében.
Az egyetlen valóság osztatlan s végtelen,
Lásd meg magad az önvaló képében.
Az élet nem más, mint merő káprázat,
Tér és idő, s a rendszer látványt ad.