Bíró Marcsi
A gondolat, a test, az értelem és érzelem
A valóságnak látszatát mutatja meg énnekem.
Őstudásnak tana életre kelt bennem,
Megmutatja önmagát a saját életemben.
Tények, érvek vagy léleklényed?
Tények és érvek az élet megrontói,
A lélek, mely lényed felszabadítói.
A boldogságod kapuja mindig nyitva áll előtted,
Hogy átléped-e ajtaját, csakis ez függ tőled.
Semmi és senki nem határozhat meg téged,
Mivel már önálló, egész és teljes a lényed.
A csend az élet legcsodálatosabb hangja,
Meghallod énekét, ha elmélyülsz rajta.
A szavak a kifejeződés egyik eszköze,
Mely lehet hamis és igaz egyszerre.
A gondolat egyszer csak elindítja önmagát,
S a világ képében mutatja meg hatalmát.
Önámításban élsz, míg a világ vezet,
Nem találod s nem leled igaz helyed.
A világi életből ki kell lépnem,
Ha ismerni akarom valós lényem.
Nincs hatása sem múltnak, sem jövőnek,
Mindig az itt és most határoz meg mindent.