Berki István (vectra777)
Ő most hetven, én hetvenkettő.
Mondd csak, lehet-e szerelem észt vesztő?
Pedig ebben semmi nem szemfényvesztő,
Csupán két ember fúj ébresztőt.
Minden nap várlak,
Vágyaim utánad, mint pillangószárnyak,
Virágról virágra úgy repülnek hozzád.
Elrohant mellettünk egy kerek esztendő,
Melynek, ma már tudjuk, minden perce őrizendő.
Szinte tegnap volt, hogy elmentem hozzád,
Én nem tudtam akkor,
Hogy megleltem szíved hullámhosszát.
Tegnap egy új világ kezdődött nekünk,
mit míg élünk, átélhetünk, őrizgetünk.
Választhattunk, sóvárgunk vagy szeretünk,
Választhattunk, szeretünk vagy feledünk.
Múlnak a percek, az órák, s én csak holnap láthatlak.
Kereslek, kutatlak, de most csak emlékeimben találhatlak.
Mondd, mit adhatok szerelmedért néked!
Hiszen tudod, így is, úgy is elér a végzet.
Kedvesem! - tudod-e mit hoz a holnap nekünk?
Semmit, vagy mindent el is veszíthetünk.
Vigyázzunk hát rá, mit együtt átélhetünk,
Te és én pontosan tudjuk, hogy nem tévedtünk.
Szeretem a kezedet,
ha halványan simogat.
Szeretem a szemedet,
mikor sejtelmesen hívogat.
Szeretem az ajkaidat,
Mikor kínálja oltalmadat.
Szeretnélek szeretni,
Szeretnélek ölelni,
Szeretnélek csókolni,
Önfeledten hódolni.
Kint hull a hó, fehér minden.
Itt bent csupa könny van a szívemben.
Kint most fagy, de egyszer majd megolvad.
De itt bent a szívemben marad az örök fagy.
Jó reggelt, ébredés,
hová tűnt az ölelés?
Jó reggelt, ébredés,
tán álom volt csak az egész?
Tu sei la mia vita, mondja az olasz.
Te vagy az életem, mondja a magyar.
Ti amo, mondja az olasz.
Szeretlek téged, mondja a magyar.
És ezt úgy mondja tiszta szívből, aki szeret,
Hogy a szíved sajdul, szemedből könnyet facsar.
Miért baj az, ha két ember érti egymást?
Miközben egy harmadik folyton vermet ás!
Ha érdeke úgy kívánja, hazudik, tagad,
Lépten-nyomon mindenen fennakad.
Mitől boldog a nő?
Ha reggel puha csókkal ébreszted.
Mitől boldog a nő?
Ha egész éjjel maga mellett érezhet.
Hol van az én édes otthonom?
Ott, ahol mellettem alszol el.
Hol van az én édes otthonom?
Ott, ahol mellettem ébredsz fel.
Óh, Istenem, óh, Teremtőm,
Hitted volna, a szerelem ismét eljön?
Pedig itt van, hidd el, köztünk,
Érdemes, hogy sorsunkat összekössük.