Baukó Tamás

Baukó Tamás

Született: 1996. március 4.

Népszerűség: 17 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Életkép

Árván hagyott lelkek a hidegben,
Reszketegen haldokló lámpafény...

Tovább...

Hangod Szóljon Végre

A tejútnál is tisztábban látom fényed,
Bár vágyunk mind haza - lehetetlen...

Tovább...

Tükröződő szempárokban

Önmagam után kutatok

Kérdéseimre sosincs válasz,
Mégis felemel a teljesség:
A pillanat belobban s elég,
Tudatlanul nem gyötör a kétség.

Tovább...

Sötétebbik Őszinteségem

Isten, te méltó, te igazságos!
Bocsánatomért könyörögni fogsz-e?
Mind a titkaid elém tárva sem lenne
Az az érv, mi téged ezért felmentene.

Tovább...

Párbeszéd

Mindig nyüzsgő elmém halkul:
Ha nincsen zaj, magára talál,
Megáll, s úgy pihen, hogy tanul.

Tovább...

Nyári zápor alatt

Idegenségben, mint könnyeim
Porba hulló tegnapjai, a kín
Véletlen is gyönyörű karcokon
Hozzám simul, viszem és hozom.

Tovább...

Szilánkok

Szólíts újra nevemen

Nem megváltás az eső, sem a hó,
Nem éltet a boldog napsugár,
Mindenért túlontúl nagy az ár,
Kell mégis hinni, hogy van örökkévaló.

Tovább...

Körutakon

Csendesen körbeér az út,
Titkaid titokban átszelik -
Láttam már port és hamut.

Tovább...

Tölgy

Lefelé görbül az ajak,
De nem szabad most sírni:
Állj némán, ahogyan mi,
Már készek a falak.

Tovább...

Egy lator vallomásai

Prológus
Ha utolsó utam majd a Golgotára vezet,
Krisztusom, én úgy hiszem, balodon leszek.
Nem merek bocsánatért kiáltani hozzád,
Bár hiszem: akkor is lehull rólam a vád.

Tovább...

Hagyaték

Mint billogozott barmok,
Kering a szó-szóbeszéd:
Becsületed, míg lehet, védd:
Rád ragadnak hamis álmok.

Tovább...

Fiatalabb Önmagamnak

Hiába szóltam bármennyi szót:
Te csak rohantál fejjel a fal felé,
És most fájdalmad földé és égé,
Lekésted már az utolsó hajót.

Tovább...

A Szégyellős Fiú Vallomása

Nézlek.
Arcod vonalát megtöri a lámpa fénye.
Persze te nem tudod, de most is nézlek
Lopva, pironkodva, még mindig félve.

Tovább...

Életet. Halálra. Életért

Mindennapi hősnek lenni a legnehezebb

Ha úgy hiszed,
Halálért adnám az életem,
Akkor bánatban maradsz.
Te többet érsz nekem,
Mint énem rongyai.

Tovább...

Panasz

Neve sincs már régen,
Kúszik mögötte a sötét múlt -
Lábam előtt ott hever az út...

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom