Batáry Károly
Félhold úszik az éji égen maga,
felhőfoszlányok közt világít égve,
most nem kíséri csillagok víg hada,
arca dagad halványsárga szegélybe`.
Apám tanár volt,
tanított több nyelvet,
a mezőgazdságot`.
Szívesen. Szívvel szerette.
Szép volt az ifjúság, mint általában,
fény voltál nekem sötét éjszakában,
melletted igazi útra találtam.
Barna szemed meleg, szíveddel játszom,
gyógyítani - de akaratom gyenge,
túl közel vagy, és én csókodra vágyom,
megtagadni tőled semmit nem lehet.
Május közepén
a csesztregi tó
SUP-on és úszva enyém,
a remek idő bódító.
Benin
Fotók: messze van Benin,
szegény ország, szegény emberek,
rossz infrastruktúra legyint,
nehéz élet, halászat, üres kezek,
némi mezőgazdaság, éhezés,
analfabetizmus, rossz oktatás.
Szép volt veled,
ha fájt is néha,
fogtam kezed,
nem voltál léha.
Hulltak a szavak, hamisak, gonoszak,
betemettek, elvettek jövőt, múltat,
elzárták az utat, záporoztak, úsztak,
eltűnt, elveszett a szabad gondolat.
bokorrímek
Régen elmúltak az ifjú évek,
ha eljön ideje, már nem félek,
halkul, csendesebb az ének,
azért még bízok, remélek.
Márciusban kezdtünk el járni
kéz a kézben, egy-egy csók,
korán esteledett, kezdtünk fázni,
a lépcsőházban kellemesebb volt.
Hogy hiányzol - nem tudom, ki tudja?
Nem érzem, nem bánt, nem fáj - csak félem,
jó szó szádból már kifogyott régen,
csak bántanál, ezt mondatja múltja.
Miért nem derűs, kék felettem az ég,
mikor másra ragyogva süt a nap,
napjaim egyformán szürkék - rossz fazék,
gyere, világ, mutasd meg hatalmadat.
Mérgező anyag
van a testemben,
nem tudom, mi az,
még nem teszteltem.
Hosszú, keskeny az út, már régóta járom,
tíz éve is van már, hogy elment a párom,
a taposott ösvény a sírkertbe vezet,
bármily fáradt vagyok, minden nap kimegyek.