Bakos Erika

Született: 1960. február 14.

Népszerűség: 290 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Anyámnak

mondd anyám
mit rejt a szemgödör
ha szájszegletekben
kislányos mosoly hagyott
ráncos éveket
miközben rajtad
a virágos nyárszoknya
az ősz hideg kabátjává barnult...

Tovább...

Ír-Magok

"Költő vagyok - mit érdekelne
engem a költészet maga?"
Ha magamat, mint mázsás terhet,
fáradtan vonszolom haza.

Tovább...

Afrika

vajúdik Afrika
keserű parázna vére
szétfolyt a narancssárgára
égett homokon
hol naponta szüli
a pokol katonáit
az "éhezők viadalára"
ágyúlövés a múlt...

Tovább...

Egyszerűen jó

legyek a tartalom
legyek a forma
legyek az egyenesre nevelt
gerinccsatorna
legyek az ölelés
legyek a végzet
legyek az óra
mely sosem ér véget...

Tovább...

zöld

tekinteted ős smaragdja
meggyógyít ledönt
átölel ha fázom
virágos blúzgombot tép
nyakamra sálat teker
fákat meztelenít
ropogós lepedőt gyűr
húsomba mar...

Tovább...

Fasebek

alkonylevelek
hold-ezüst lenyomata
jeges érintés
rőzse-sűrűben koboldtánc...

Tovább...

Suttogások és sírások

Ne sírj előttem,
mert nem elég a könnyed
az aszott fűcsomók zöldülésére,
sem a kátránnyal bevont torkok
hajnali öblögetésére. - Tudod,
régóta paráználkodik a föld,
mocskos, fekete vér...

Tovább...

Óvlak

Ma vérszínű sebek marnak, míg
bordarácsaim mögött megrepedt szív
tintája festi a hiányok szövetét,
egy szerelmet, s az elmúlás névjegyét.

Tovább...

Én már...

én már nem változom
csak a körülöttem rohanó idő
hagy nyomot léleksíkjaimon
életek emlékeit égetve
a dns titkos görbületei közé
megidézve jót-rosszat egyaránt
a bolygónk is olyan amilyen
szépségét még őrzik...

Tovább...

Mint...

mint a napot és a holdat
a föld meleg szagát
felhők tejszín-habjait
a ránk szakadt vihar szavát
fák között futó szelet
az érintést
mint a kisült kenyeret
és a szemed tó-színét...

Tovább...

Kenyeret tépnek

Kenyeret dagaszt a csend,
lekaszált gabonák fájnak,
idegen, fekete rongyok
csúf madárijesztői a tájnak.

Tovább...

Vörös és kékezüst

Bujaság gombolyagát görgeti az éj,
belőle kötött parázna vágy még körbeölel,
ám karjaid melegétől már nem hevül a nyár.

Tovább...

Fázom...

Létpercek bilincse szikkadt csontokon,
tegnaparcok mészváza roppan.

Tovább...

Cserepek

Régóta nyomaszt az utcákra kifolyt közöny,
vagy a vérző talpak alatt reccsenő érdektelenség.
Apró képernyőkbe zárt világ fölé görnyed a nyak,
míg kertek ordítanak gaztenger nehezétől.

Tovább...

Májusi sóhajok

Virágot gombol szoknyámra a május,
tegnapi szürke ég messze jár,
színes kosztümbe bújt fák közé
érkezik meg sietve a lepke-nyár.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ