Bakonyi Ferencné Torma Ilona
Tüntetéstől a hóvirágig - sőt azon is túl!
Nőnapra
Mára már annak is 163 éve,
hogy utcára vonult sok munkásnő.
Egyenlő jogokat és bért kértek,
kezük és agyuk is, mint férfierő.
sziklák közt kibújik
szép havasi gyopár
fényévnyi az idő
mióta itt vársz rám
A látóhatáron túl,
ott már csak
a feltétel nélküli szeretet,
nincs alku, nincs féltés,
nincs féltékenység,
csak az elfogadás,
az együtt-rezgés,
a megérkezés.
Ez a két szín kíséri életünk,
fehér a pólya, mikor születünk.
Fehér a zokni, jelzi ünnepünk,
fehér ostyával üdvözül lelkünk.
2020
Felvirradt az új esztendő,
a szívedet tárd ki,
beleférhet a nagy-világ,
ha akarod, bárki.
Kopogtat a szilveszter,
ajtódat tárd ki,
múlasd át az utolsót,
köszönthet most bárki.
Karácsony - a szeretet, az áldás,
együtt a család hittel, Istenfénnyel.
Kinek ez adatik, legyen hálás,
hisz mindene megvan nappal-éjjel!
Amikor a felhők jönnek,
s érzi a szív, vihar készül,
nehéz sóhaj ez a hegynek,
tudja, megadja magát végül.
ma is fellopakodott
orvul az éj leple alatt
szemtelenül senkit nem
kímélt nem tekintett
nem kérdezett csak
nyomult áradt gomolygott...
Lassan elfogynak a lapok,
Az idő forgatja életem könyvét.
Rég volt a "tabula rasa",
Aztán teleírta sorsom a regényt.
Ma narancsba öltözött a reggel,
játszik az ég színes fellegekkel.
Szüleim emlékére
Pislogó lángok az éjben,
messzi üzenet a fényben.