Bágyoni-Szabó György
Álmomban hívtalak kezem nyújtva feléd,
még messze láttalak, hát rohantam eléd,
aztán elértelek, s megfogtam a kezed,
színek, hangok hulltak, s búvó emlékezet...
I. Huszonhét birka
Karám áll birkákkal tele,
huszonnyolcat tömtek bele.
Egy kitört, azóta bolyong,
huszonhét a lyuknál tolong.
Tavasz
Tavaszt kacagnak a télbe a fák,
ezernyi kicsiny madárka dalol,
egy cinke hetykén kihúzza magát,
párját is majd megleli valahol.