Bagi Anikó (bagica94)

Született: 1994. július 12.

Népszerűség: 3 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Üresség

Minden oly üres, nem érzek már semmit,
Engednének ki, nem kérek mást, ennyit!
Engedjenek utamra, majd lesz valami,
Odakinn hátha megsegít valaki.

Tovább...

Öröm

Öröm minden perc, mit veled töltök,
Öröm, mert ez elől nem rejtőzök.
Szeretlek Téged, s Te ezt nagyon tudod,
Én nem hagylak el, csak ha már unod.

Tovább...

Nem!

Itt egy társaság, de szomorú vagyok,
Semmi örömet nem kapok.
Mindenki csak néz, nem értik, mit érzek,
Nem érdekli őket, hagyják, hogy szenvedjek.

Tovább...

Álom

Mikor nem jön álom a szememre,
Mi juthat olyankor az eszembe?
Minden kusza, nem látok semmit át,
Ilyenkor húzhatok egy újabb strigulát.

Tovább...

Egyszer...

Egyszer elmúlik minden, mi fáj,
Egyszer eljön a várva várt báj.
Egyszer mindenki boldog lesz és hallgatag,
Egyszer minden olyan lesz, mint egy zuhatag.

Tovább...

Itthon?

Már megint itt, mintha muszáj lenne,
Nem kellene, ha minden rendben menne.
Hol a helyem? A kórházban?
Vagy otthon a pihe-puha ágyban?

Tovább...

Amikor...

Amikor mindenki alszik,
Csak Ő van még ébren,
Amikor minden kialszik,
Csak Ő hallgat a csendben.

Tovább...

Csak én

Csak én vagyok magamban,
S ülök a szabadban.

Tovább...

Miattad?!

Azt hitted, majd minden más lesz,
Hogy az életed is szebb lesz.
De elcseszted! Kezdheted!
Az életed, melyet elveszíted.

Tovább...

Újra gyász

Egyedül vagyok, de nem hiányzik semmi,
Csak hogy újra a szemembe tudjon nézni.
Elment, s már nem jön vissza többé,
Újra gyász van, s csak a gyász marad örökké.

Tovább...

Az élet értelme

Létezésem értelme értelmetlen,
Csak tengődök magányosan az életben.

Tovább...

Félek

Egy szenvedés, mit már oly régóta érzek,
Mindennek vége lesz, s én nagyon félek.
Egy ember, kit annyira szeretek,
Majdnem meghalt, s én félek, félek.

Tovább...

Veletek

Nagyszerű pillanat, nagyszerű érzés,
Veletek lehettem, nincs is több kérdés.
Boldog voltam és örömteli.
Boldog, mert ti is azok voltatok,
Veletek nem voltak semmiféle gondok.

Tovább...

Gyász

Te voltál a napsugár, az örök remény,
De elmentél, s nem ér el hozzám a fény.
El sem búcsúztál tőlünk,
A reményt törted össze bennünk.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom