B Ilona Tóthné

B Ilona Tóthné

Született: 1941. január 4.

Népszerűség: 24 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Színes álom

Vörös
színben tündökölt az ég,
Napisten odébb tolta a felhőket,
s mielőtt a színfalak mögött lebukott,
még illegette magát, mint kacér kokott.

Tovább...

Csak egyetlen percre

Bárcsak ne hallanám a hangod,
mikor susognak a nádak,
szellő libbenő sóhaja
suhanna már tova...

Tovább...

Az én csodám

Drága Anyám, eposzt kellett volna írnom rólad,
de szinte hallom csodálkozó, csendes szavad,
ugyan mondanád, de én is mama vagyok már,
s e szürke létben nekem a csoda mindig te voltál,
nélküled összeomlottam volna, mint egy kártyavár.

Tovább...

Holdtölte

Töredék

Emlékszel?
Holdtölte volt,
ültünk a pince előtt,
akkor virágoztak a cseresznyefák,
s ahogy hullottak a szirmok,
mint apró fehér pillangók,
rászálltak kártyát tartó kezünkre,
s te Jokerként nevettél szemembe...

Tovább...

Pipacsasszony

Egy másik életben
vérvörös pipacsasszony leszek,
s táncolok ledéren, lengén,
rebbenek, mint enyhe szellő a réten.

Tovább...

Folyamat

Arany-és ezüstkor

Kamaszkorom elején, mikor még
nem eszméltem, körülvett tengermély,
ezüst színű titok, fátyollebegés.
Dacos, konok, szertelen természetem
legyőzte a bizonytalanságot, és elhitette velem,
álmaim labirintusában már mindent tudok a világról.

Tovább...

Magam fogságában

Néha látok még a múltból ködös foltokat,
porolóval plafonról levert, rongyos pókhálókat,
s ablakon kirázva lent ellepik a piros rózsákat,
a rózsák vérrel átitatott gézdarabokká válnak...

Tovább...

Lebegő szerelem

Túl egy nagy csalódáson,
mikor még sikoltott bennem a vágy,
gömbbé kuporogtam, mint egy sünmalac,
a tüskék belülről szúrtak, őrölt a dac.

Tovább...

A piros madár

láttam, mikor mosolyogtál álmodban,
szempilládra bevetődő kósza sugár
vetült, megrebbentek, Csodaországban
járhattál, válladra ült egy piros madár

Tovább...

A rossz és a jó

Mióta a Teremtő megalkotta a Földet,
ezt az égő poklot, mégis csodaszépet,
a rossz és a jó szüntelen viaskodik benne,
legyen az ember, gondolat, irodalom, zene...

Tovább...

Margaréták között

Egy kép margójára barátnőmnek, Valinak

Azúrkék égen ontja sugarát a nap,
az enyhe szél margaréták illatát sodorja,
s te úgy állsz ott köztük, mint az istennő, Flóra...
Szinte hallom, mikor néhány bárányfelhő
egy sugárba kapaszkodva kíváncsian kérdi:
ki ez a nő? - Mivel választ nem kapnak,
az ég kékjében továbbúsznak.

Tovább...

Ki lehetek

Csöndszigetemen, ahol élek,
én egy senki vagyok,
egy szösszenet sors könyvének margóján,
vagy egy parányi atom talán
az univerzum hatalmas színpadán...

Tovább...

Alkudozás

Létem egyre zsugorodik bennem,
de él aszott ráncaim közt mag-szívem,
napjaim úgy hullanak a semmibe,
mint tépett virágszirom a mélybe...

Tovább...

Szelíd vágy már

Szelíd vággyá csendesült a szerelem,
mint tobzódó hullámok a tengeren,
mikor vihar után megtört sodrással
elpihennek a sekély parti fövenyen...
Csak a tűnő, tündöklő múlt záporoz
valami szüntelen rég-volt lüktetéssel.

Tovább...

Alkonyodik

Teríti már vörös szőnyegét az alkonyat,
a lebukó nap lassan eltűnik a fák alatt,
sötét este húzza maga után a csillagpalástját,
s majd a ködös éj tőle is átveszi hatalmát.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ