B. Szalay Károly
Egy kis szerelem
úgy kellene nekem,
hogy újra hevesen verjen
öregedő szívem.
Sorakoznak az évek,
mint játékkatonák,
zajlanak különféle dolgok,
nem történnek csodák.
Mikor iszom a hideg söröm,
jól érzi magát a bőröm,
ha fekszem a hűvös ágyon,
biztos szép lesz az álmom.
Szerelmet vallani
mindig lehet,
két ember kell hozzá,
és a megfelelő eset.
Szép szavakkal
bombázlak Téged,
megfogott engem
kedveskedő személyed.
A legdrágább személy,
ki a világon van,
köszöntsük most fel,
legyen része minden jóban.
Ha kigyúlnak a fények,
szebbé teszik a városi képet,
ha kigyúlnak a fények,
akkor kezdődik igazán az élet.
Mikor eljön
a sonkaszüret,
nemcsak virágot
locsolnak,
mellé női fejet:
ekkor van húsvét,
szép, tavaszi ünnep.
Sokszor mondták már,
és nagyon sokan,
a téma az utcán hever,
ha fájdalom nincs a derékban,
hajolj le érte - talán
jön belőle siker.
Ha az ember túljut
a hetedik ikszen,
nem szoknya után fut,
gondolkodik inkább -
valami fixen!
Csodálatos teremtményei
vagytok a világnak,
nem csoda, hogy mindennél -
mint nőket, jobban imádnak.
A szerelem madara
berepült hozzám,
okozott örömet,
mert küldte arám.
Az élet viharai
átsuhannak felettünk,
hogy átvészeljük valahogy,
érte: mindent megteszünk.