Átyim Lászlóné
Drága, édes bátyánk, eltávoztál
Hideg érintés
Drága, édes bátyánk,
Itt hagytál minket,
Szomorú tragédia,
Nem tudjuk, mi történt veled.
Oly szép voltál
Újra álmodtam veled,
Drága, kicsi húgom,
Hisz már nem vagy köztünk,
Csendben pihensz távol tőlünk.
Ma az egész világon
Minden nő boldog legyen,
Hisz nekik köszönhetik
A férfiak a fiuk.
Megszáradt rózsaszirmokat söpör a szél
Tiltott örök szerelem
Megszáradt rózsaszirmokat söpör a szél,
Ki tudja, hogy honnan söpri,
Majd valahol talán véget ér,
S örökre ott marad azon a helyen.
Csodálatos szerelem
Valahol még egykoron
Csodálatos volt a Hold az égbolton,
Szikrázóan sütött a Nap,
A csillagos égbolt alatt csókolózott egy pár.
Petra kislányom eltávozott
Tragikus történet,
Oly hirtelen jött,
Mire észbe kaptunk,
Már eltemettük őt.
Fáj az életem
Fáj az életem,
Fáj nagyon,
Elmondani nem tudom,
Csak néhány szóban leírom.
Kapott ajándék
Kaptam én is ajándékot,
A Télapó hozta,
De úgy gondolom, odaadom,
Kinek szüksége van rá jobban.
Csak egy ölelés
Drága télapó,
Én csak szeretetet kérek,
Nem sok-sok édességet,
Csupa-csupa szeretetet.
Apró remény
Elmondani nem tudom,
Hogy mily nagy az én bánatom,
Meddig élek még, nem tudom,
De búcsúzni még nem akarok.
November 1. estéjén
Három mécsest gyújtok,
Fájó szívvel nézem, ahogy égnek,
Eszembe jutnak szüleim
És a kishúgom, míg éltek.
Csak egy gomb vagyok a kabáton
Belátom, csak egy gomb vagyok a kabáton,
Belátom, csak egy gomb lehet a barátom,
Ezt mindenki belátja,
Hogy milyen jó is, ha van kabátja.
Ablakomon kitekintek,
Egy csillagfényt lát meg két szemem,
Egy csillagot magában még nem láttam,
Biztosan az én édesanyám az.
Búcsúzunk a csoportvezetőnktől
Te kis apró törpe,
Itt hagysz minket,
Talán elmész örökre,
Elmész innen, de közel hozzánk.
Szemükben látom én
A gúnyos haragot,
Kérdezni én nem merek,
Mert mind leugat rögtön.