Antalóczi Lajos

Antalóczi Lajos

Született: 1983. november 14.

Népszerűség: 32 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Mielőtt révbe érek

Eszem, pedig nem is vagyok éhes.
Iszom, pedig szomj sohasem éget.

Tovább...

Sosemvolt láz

Róla ábrándoztam búsan egyre.
Ágynak estem, dühöngve mart a lelkem.
Lázam volt, s csak későn, este keltem.

Tovább...

A vak ember szerelme

Azt mondod, nem lehet lángolni azért,
ki viszont sohasem szeretett.
Azt mondod, szeme vasközönye után
hevülni érte nem és nem lehet.

Tovább...

Megtagadlak!

Ó, én sajgó, vad Eszményem!
Ezerszer kiadtam már az utad,
de újra s újra szívembe húzlak...

Tovább...

Fohász

De szeretnék most egy nagy-igaz verset írni,
delejest és forrót, akár egy hajnali vekni.
De jó is lenne, ha - valami égi csoda folytán -
szívedbe szöknének a mézként gördülő szavak,
s könnyes szemmel rebegnéd: "Téged választalak."...

Tovább...

Délutáni álom

Alázuhanás, pokoljárás, purgatórium, kábulat....

Tovább...

Láncra verten

Rám néztél, s felrobbant, feljajdult minden sejtem.
Bénultan álltam:
elvenen-holtan, sárba fúltan, láncra verten.

Tovább...

Szerelem

Akkor a fagy és semmi üldözött utamon.
Deres korlátok között, néma arcok sikolyából léptem elő,
s úgy vártam a megváltó szennyt, mint a szemek az ében éjjelt.

Tovább...

A világ legbutább verse

E buta verset nektek szánom,
éljen soká butaságom.
Ostobábbnál ostobább vagyok.
Balgaságom most ím, csak nektek ragyog...

Tovább...

De jó lenne!

De jó lenne elaludni!
Világ terhét rátok hagyni:
A kétséget, a bánatot, a vitát.
A miriádnyi magányos vacsorát.

Tovább...

Rontás

Úgy vártam a szenvedés végének eljövetelét,
De a szenvedő mindig ott maradt.
Rémalakját az idő nem marta szét,
S én tovább barangoltam a hazátlanság csillagzata alatt.

Tovább...

Megszületni

Mihaszna kérdések zátonyán vesztegelek,
Az idő kísértetei meg-megrágnak, s én lomhán tűröm.

Tovább...

Hulló tükrök

Agyamban bársony, csillogó tiarák zenélnek.
Magam felé mozdulok, s belekapaszkodom egy árnyba
Négyzetek szeretnek rommá.
Elsöpri elmém az ormótlan semmi.
Keserűn nyögöm az obszidián káoszt, de hiába...

Tovább...

A hold uszonyain át

Az alkony varázsgubói belegyötrődnek a tájba.
Zsákos süni uracskák topognak az árnyakon.

Tovább...

Hatékony Idő

Nélküled élek.
Szemed éles kínt ostoroz koponyámba.
Számok nélkül élek.
Ódon pocsolyákba fulladok, mindig mikor tegnap van.
Ma is tegnap van.
Holnap is tegnap lesz.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom