Andrási Dávid

Született: 1998. május 15.

Népszerűség: 13 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Újra meg újra

Születéstől a születésig

Volt idő, mikor elfogult voltam, s parancsra némán feleltem.
Így van. Ellentétre némán, s magamban szenvedve nevettem.
Járt az idő, s én csak melankolikus képet láttam helyettem.
Fájt a mérték, és én csak azért is a jövőmet feledtem.

Tovább...

Egy élet

Portalan életen átdalolok,
Hosszasan kérlelem, s már dadogok.

Tovább...

Óda az agyhoz

Nem lehetne, ha szabadna mértékkel a sulykot vetni.
Nem kéne, de mégis szabad hulló könnyet eső után szedni.
Nem oly nehéz a fájdalmat lepel alá rejteni,
De nem is oly könnyű, mint a szerelmet veszteni.

Tovább...

Csak csöndben

Sercen papíron az átkozott korom
A csöndet jelentő alkonyon.

Tovább...

A virradó nap

A virradó nap éji perce
Nyugtatja szívemet.
Lelkem hontalan verse
Kürtöli szét híremet.

Tovább...

Végítélet

Kezdem a csonk, romlott szóval:
"Vegyék fejét mielőtt szólal!"
Ajkán látom remegni az álmot,
Mit ha kell, sem szükséges látnod.

Tovább...

Szeretni

Szeretni lélek nélkül az álmot.
Szeretni, mit nem szükséges látnod.
Szeretni a képzelet tengerét.
Szeretni egy sokkal szebb mesét.

Tovább...

(Nos...)

Nos... Együtt élni a kín üregeiben hatalmasra nőtt, szétszórt
álommal tán ma már vétek....

Tovább...

Lehet-e, ha szeretném...

Szeretném magam is tudni, milyen lehet élni,
Lehet-e álmok mögött elrejtőzve félni,
Lehet-e álmodni belőled egy darabot,
Szeretném tudni, hogy lehet-e álmodni nagyot.

Tovább...

Fájdalom

Parton ülve, hol néma keserv, s ádáz harc folyik,
Rápillantok a Napra, mi éppen alkonyodik.
Idestova szinte napokra áll a remény erénye,
Nem tudom, hogy hol veszhetett el eszmém reménye.
Csakis egy feledékeny, ágyú verte kép vagyok,
Zúgnak hátam mögött a halottnak hitt napok.

Tovább...

Tudom, fázom, rettegek

Tudom, fázom, rettegek,
Szívemben holtan, csendben rejtelek.
Látom nem éri meg, bánom,
Hogy ily keserűvé tettelek.

Tovább...

Haljon

...A szavaimra holtamon mind azt felelték:
"Itt nem lehet idegen köztünk senki,
Ezt még maga a valóság is zengi."...

Tovább...

Hullámzó kedélyek

Egy testnek, mi most semmiről sem tud tudtomon,
Nélküle, magányosan e szavakat suttogom.

Tovább...

Folyton...

Zeng, bong, csöng halkan az elérhetetlen.
A zörej az, mi most a csöndben sérthetetlen.
Értem, de mégis nehezül a súly. Nyom.
Zokogva tér be hozzám a váratlan alkony.

Tovább...

Bűntudat

Történt eseten borulva hullok a még magamról sejtetett okról,
S az is lehet, hogy már rengeteg, sőt, milliárd lesz a sokból.
Nem gondolkozva eszmélek ezen, nem karöltve várom a reményt,
Csak keresem azt, akiben sugallattá válthatja az egyént.
Érdekfeszítő tett hozza lépéseim, követi testem, lelkem,
S mindenáron egyvalakit akar: Engem!

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom