András Gergő
A múlt az őseinké volt!
Én nem állítom, hogy az átlagnak könnyű volt,
de ők ránk hagytak egy rendszert...
Gondtalanul heverészem a fűben,
mint elfáradt juhászkutya,
mely egész nap futkározott
fel s alá a nyáj körül munkáját végezve.
A város csendesen alszik
az utca sötétbe borult
a szél szemetet és levelet hord
a hűs flaszter utcakövén.
Beszél hozzám a tanár,
te jó Isten ez miről hadovál,
nem érdekel semmi,
felteszem a kérdést minek itt lenni?
Ha cserépben a virág,
oly kicsi számára a világ,
a virág öntudatlan,
de folyton lankadatlan!