Ambrus József

Ambrus József

Született: 1966. február 14.

Népszerűség: 430 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Halottainkra emlékezve

Gyújtsunk gyertyát azokért,
akik ma nincsenek velünk,
tegyünk virágot sírjaikra,
hogy enyhítse a fájó sebünk.

Tovább...

Akik már nincsenek

Száműző Isten zengése a fülnek,
az élet sói arcomon kiülnek, -
régi mosolyom örökre elapad,
friss virágok szegélyzik utamat.

Tovább...

az érintés emléke

minden érintés végtelen
a jelen idő emléke eláraszt
színekbe zárt a félelem
mely rákényszeríti a választ
rajzolok újabb formulát
figyeld hajnalig a mozivásznat
ahol csak derékig hordják a ruhát
és lángot tép az olcsó imádat...

Tovább...

divatos lármafák

a rangos író agyondíjazott
amit néhány divatfoszlány hozott
aki a föld minden titkát tudja
némán teremni az lenne a dolga
gyalult értékem immáron örök
fehér füstje van holnap is füstölög
irodalmak romján vihart kiáltok
nem illik hozzám sovány igazságod...

Tovább...

vadóc portrém

holnap változik a versek arcvonása
hogy rendezze kétélű önmagát -
az olvasó a lényeget visszalássa
amíg pulzusom megőrzi a formát
gyorsul a közöny a naiv erekben
de megőrzöm a halhatatlanságot
létezéshez csapódik a végtelen
és fölismerem józan pusztulásod...

Tovább...

tömény letargia

beszöknek néha a szabad versek
és ütemét hordják egy iramban
mert csak alku volt vékony szerelmed
- amíg a versben fiatalodtam
sosem leszek felnőtt fegyelmezett
gyarló hagyatékom hangoskönyvben
szállingóznak a rozsda-levelek
melyek táncot járva állnak lesben...

Tovább...

rádióhullámokon

nekem mindegy mit hoz a holnap
az alkotás csúfolódik vagy a kórlap
nem alhatok el egy jó szó nélkül
végrendelkeznek a versek végül
a poéta sokszor a szívébe néz
amely romlott de javulni kész
eltemetem a szerelmet a napot
hányszor átvert hányszor ugratott...

Tovább...

Vitrinreformok

Szívből utálnak a törvények,
mégiscsak magyar állampolgár vagyok,
tízparancsolatokban a töltények,
és boldog, mert mindent leírhatok.

Tovább...

Betanult öleléssel

Gyönyörű mesterség, pár üveg bor,
minden változik, és mégis úgy marad,
friss árnyékot támaszt az utókor -...

Tovább...

Félúton

Félúton nagyon aggaszt, szégyenít,
amit romlásba kergetnek a gének,
ilyenkor nevetve mutatok fityiszt
- a birodalom kísértetének.

Tovább...

Vírusidőben

Vírusidő van, teszi a dolgát,
hiába a vétség, rám bizonyult...

Tovább...

alkut kötök

a világnak megtiltani nem lehet
pedig morgolódom a szavakkal
egyenként szaggatja a fejeket
retteg a milliárdos a javakkal
miféle parancsolat hajtja őket...

Tovább...

Özvegyek szivárványa

gyászoló özvegyek szivárványa vagyok
nyitott lakosztály megtört életem -
édes tövisben a napfény is vacog
és reményt csöpögtet képzeletem
mert életre kelt a komoly férfikor
mint sziklák tetején a gyomnövény
- és arcodon szándékos bájvigyor
rosszkedvű fények tavasz mezején...

Tovább...

amit a kétely hagyott

mint valami kétélű istenség
piros mocsokból kimosakodva
figyelem miként pusztul az emberség
- hiszékeny álszent riadalma
megtagadom az égő emlékezést
ahol megkésett minden bocsánat
és titokban belevágtam a kést
amíg szentté avatták aurámat...

Tovább...

Versember

Mint aszkéta versember,
szavakkal a fogaim között
letérdelek a Földet átölelni,
mert oroszlánok verméből jövök,
és szikráznak az eszmék fényei,
mert embertől jönnek a szavak,
ami csak poétás köntösben örök.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom