Ambrus József

Ambrus József

Született: 1966. február 14.

Népszerűség: 324 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Halottak napjára

Sírköveken lappang a múlt
szétszórt emlékekké hűlve,
mennyi édes élet kialudt,
mely szétomlott a rögökre.

Tovább...

A költő szívéhez

Látjátok, a tisztességnek
aligha van tiszta keze,
de gondolj egy jó szóra,
mely, mint a bűn, fekete.

Tovább...

Borostás hangon

Bolond szívem indulásra készen,
bezárt ajtókon át kiszivárog,
száz forintot is elkérnek érted,
nem nézve éjszakát, napvilágot.

Tovább...

Utolsó levél

Puskel János halálára

El sem köszöntél, kedvence a Földnek,
- átadom nektek utolsó levelét,
szinte levegőt sem kap a döbbenet,
felkavartad a bolygónk ütemét.

Tovább...

Szivárványvérben

Bús haraggal jönnek a szelek,
égies hatalmak barbár járása,
rám néz, és nyújtogat biztos kezet,
de nem emlékszem a szárnyalásra.

Tovább...

Az öröm küszöbén

Tegnap megint ráléptem az örömre,
bús lelkem alatt pihen a világ,
fáradt a csontom, jéghegy a terhe,
gondviselőt keres a valóság.

Tovább...

Több keresztet

Mennyi ál-eszmét tanít az élet,
a hiszékenyt szent törvényük csalja,
de az álom halállal ér véget,
mellyel komisz életét eltakarja.

Tovább...

Porcelánfejek

Nem adom magam a földieknek,
más létre született az Éned, -
ahol az emberálmok édesednek,
ott csapnak agyon a törvények.

Tovább...

Nyakkendős öröm

csupa ámulás a nyakkendős öröm
pedig nem vagyok gonosztevő
komisz bűnöket mind széttöröm
ha parancsom követi a temető
de ahányszor örök foltot éget
homlokomra a gyógyult pihenés
- bús lelkemet fölkeresi az élet -
látomásom szabad nevetés...

Tovább...

Atlantisz felett

Rossz perceimhez ütődik sorsom
e szomorú földön, amerre jár -
Atlantisz zenéje elkap szabadon,
friss italokkal telik meg a pohár!

Tovább...

zokogásban újjászületek

kirakatok roncsolják a perceket...

Tovább...

új csapáson

vágyakra bontom a betűket
elhagyom nyugalmam önként
egész bensőm repüléshez lát
ha fölmartam november jegét
alapszínbe öltözött az élet
menekülök új feltámadásba
ember vagyok szánakozva nézem
hogyan épülök be alapzatába...

Tovább...

A Nap tüzében

Versekkel a szívemben születtem,
a költészet anyagát magyarázva,
látok alvó világokat ébren -
ki rászagol gazra, rügyre, virágra.

Tovább...

Szavak pásztora

Lehetnék a költészet ékessége,
formába öntve az indulatokat,
megismerne engem a világbéke,
amely sokszor rossz irányba halad.

Tovább...

Egyedül Európában

Nem élhetek a fények ketrecében,
naponta raboskodik az ember...

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom