Albert Zsolti

Született: 1900. április 1.

Népszerűség: 68 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Ajtó előtt

S ha egyszer ajtódon kopog,
odalépve majd szíved nyitod,
finoman karon fogva
vezesd csak udvarolva,
ne kérdezd, miért most,
ne fedd, hol járt,
s eddig miért várt.

Tovább...

Koi

Véletlenül elejtettél tegnap este,
ahogy vittél szerelembe esve...

Tovább...

Szemeidben

Arcodon halk folyók
szemgödröd tómeder...

Tovább...

Földben a mag

Lehunyt szemhéjak alatt
mélybe láncolva alszik a holnap.
Elunt altatók zaja s kék óriások
plakátlábakkal porrá tipornak.

Tovább...

Gondolatjel

Hideg hangon
koppan a kapun
gyémántgyűrűd,
s altat arcod.

Tovább...

Papírmadár

Aludj mellettem
s halkuljon az est,
lapozzon az emlék,
hamvadjon ma el,
lélegezz mélyen,
sodorjon álom,
napból szőtt
lepedőráncok...

Tovább...

Darinka

Voltak nyomok a szívemben,
mohás kövek közt léptedben,
s méz illatú virágfelhőkben,
álmok szirmain ült kertemben.

Tovább...

1916

Néha

Nem lehet ezt a percet becsomagolni
átfolyik az újságpapíron könnycseppje
ötvenkilencnél fékbe akarna taposni
visszafordulni
újra rohanni
a kezdetbe.

Tovább...

1413

Kecske keksszel

Hallom, ahogy a szó darabokra hull,
s nyomot hagy vándorló tetemed,
néhány kör után ingyen égbe száll,
huppanva vágódik a rozsdás vonat ablakán.

Tovább...

Érkezés

Lábaim alá a végtelent úgy terítetted,
mintha utunk csak egy villanó pillanat,
s száz éveink pislogó másodpercek lennének,
küzdelmeink útközben, mint sárguló képek,
lehullott falevelek a felejtés patakjában.

Tovább...

1615

Lassú alkony

Kezeimben haldoklik
csendben nyögve
minden félelmem
s értelmetlen rettegésem.
Attól, hogy rövid lesz a nappal,
s itt hagysz a sötétben,
pislákoló gyertyafényben.

Tovább...

811

Ballada a vak koldusról

Por volt fogaim közt, sercegve,
néhány elfelejtett mondatban
suttogtam kőfalba dermedten,
hallgattam a láthatatlanban.
Jerikói kapualjak, utak pora,
könyörgésem hamu,
fejemre hullva.

Tovább...

Korona a földön

Még markában a létnek
álmodva szárnyaim,
ég hamvába, ha lépek
az est harmatos sátrain.

Tovább...

Őszi dal

Ásított egy nagyot a hajnal,
majd a fák egymásra hajoltak,
csendben súgták a szélben,
tegnap még felhők karoltak.

Tovább...

Rozsda

Újságot repít a szél,
hirtelen arcomba vág,
imbolyogva olvasom,
ma itt hagyott a nyár.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ