Adamcsik Norbert
Sajnálom az utolsó percet, mert nem lehettem veled,
nem búcsúzhattam tőled, nem foghattam
a kezed,
nem mosolyoghattam rád, nem törölhettem le könnyeid...
Állok egymagam a hídon,
sós könnyeimmel vívom,
melyek aláhullnak a mélybe,
bele egyenest a vízbe.
Téged látlak csillagfényben,
a kéklő tó víztükrében,
téged hallak az esti szélben,
a lágy madárcsicsergésben...