Vallásos húsvéti versek
Üresek a templomok, a kehely is kiszáradt,
húsvét reggel szomorúan tekint a világra.
Az Úr asztalán egyedül ácsorog a gyertya,
nincsen, aki lángra gyújtsa, száraz a kanóca.
Elzárták az Éden kapuját,
Ádám s minden ember kinn rekedt.
Bejutni magunktól nem tudnánk;
belülről van egy kulcs: a kereszt.
Jézus Krisztus feltámadt,
Ezért van vidám vasárnap.
Templomba most nem mehetünk,
De házunkban énekeltünk.
Pompás
fa,
világfa,
keresztből kihajtott
hét
ága,
rozmaringillatú húsvétfa...
Haikulánc 6 szemből
Vagyok a kereszt,
Ha a Sors adja, legyek,
Felveszem s viszem.
Hányszor bújtam színed elől
én, a balga gyermek,
Féltem szép tekintetedtől,
pedig engem vertek!
A földre jöttél, Jézus,
otthagyva mennyet és hatalmat,
hogy megszülessél bennünk
s megnyerhesd diadalmad.
Vánszorog a világ.
Vagy tán éppen rohan?
A vég felé megyünk,
vagyunk itt már sokan.
Újra eljön. Talán ma este...
Várom már, hogy érkezzen...
Itt lesz Ő, hisz megígérte...
Holtan függ a kereszten...
Bűnbánat
A mérhetetlen messzeségen át
hallom a lélekharang hangját,
imádkozni szólít,
bűnbánatra buzdít.
Jézus megkenetése Betániában
Túlzó pazarlás volna
tán, hogy kiöntött drága kenet...
csupán a keresztek állnak
s rajtuk a megfeszített testek
a domb kiürült lassan
a bámészok szétszéledtek
a haldoklók kínszavai
magasba az égig szálltak
sötét fellegek esőt hoztak
mosták bűneit e világnak...