Vallásos versek
Élt egyszer egy próféta, Jónás,
Neki az Úr megparancsolta,
Menjen Ninive városába,
Figyelmeztesse a népet.
Az ember bűnbeesése
Ősszüleink édenkertben éltek,
Isten ide teremtette őket.
Béke, bőség, boldogság,
tilalomfák, választás.
Nem bánnám ha betöltenél
S nem lenne űr bennem
Nem bánnám ha szétszeretnél
Minden apró percben
Csak vonj közel magadhoz
Nehogy elfelejtsem
Virágillat száll,
még a szél is leáll,
méhek zengő zümmögése,
az én drága kis falumban
tavaszt vár a szálló ének...
Vallomás
I. Stáció
Ha mennem kell, elindulok,
felkelek némán, szótlanul.
Pillangócsapkodás a sötétben.
Érzem, láng-létem füstcsíkot húzva odébb illan.
Ha csak rohanás az életed,
és a kelő nap a vekkered,
ha non-stop zsong és fő a fejed,
Megváltódnak is szoríts helyet!
Lehet, hogy ma felemészt az aggódás,
Elhamarkodott tettek, önmarcangolás.
Isten Igéje növekedett,
Tanítványok száma sokasodott.
István telve kegyelemmel,
A Szentléleknek erejével
Távolból hallatszik a csoda,
már látszik a templomtorony.
Szent harangszó csalogat oda,
hol régen jártam egykoron.
Idén karácsonykor
nem az ajándék lesz a lényeg,
meg a blikkfangos csomagolás.
Idén karácsonykor...
1. Ótestamentum
József két álmáért lejtőre került,
rabszolgaság, börtön lett a jutalma.
Nebukadneccar felfuvalkodott,
Száműzték, letaszították a trónról.
Fia, Belsaccár lett helyette,
Magát Isten fölé helyezte.
Karácsonyra
Gáspár nagyon rossz alvó volt,
gyakran csillagokat nézte,
az égbolt egy nyitott könyv,
mindig ott feküdt előtte.