Vallásos versek
Midőn majd a szépreményű
Földi élet semmivé lesz,
Ott állok majd színed előtt
Esdeklőn, kegyelmet kérek.
Hazudnak az élők, hazudnak a holtak,
becsületből mindig jelesek voltak,
míg ember élt és élni fog a földön,
gyarlóságból osztoznak minden bűnön!
Megpihent a pont a mondat végén.
Minden óramű megállt, s a végzet
Harsanása járta át a csendet
Az utolsó óra végén.
Odakünn a piactéren tömeg vonul szép serényen,
Vásárnapnak lenne napja, s a templomnál álla már a bál.
Ezer szó, ami szó,
adni akar a jó!
Szeretetben, békességben
élni emberek szívében!
Isten országa fent az égben,
Jézus érted imádkozik éppen.
Megérinti gyenge lelkedet,
szemeibe láthatod érted hullajtott könnycseppeket.
A szívem egy ugar, mit
Te szántasz fel, Uram,
Hisz tudod, mindig
Feléd visz az utam.
Mikor árnyék borul fejemre,
Fényed gyógyír beteg lelkemre.
Mikor könnyeim csordulnak egy álmatlan hajnalon,
Tenyered csitítón végigsimít arcomon.
Szebb élete mindenkinek
akkor lehetne;
Bizalommal letennék azt,
Uram, kezedbe!
Ne feledd, mindig van választás
Ne feledd, mindig van választás,
mindig van mindenre megoldás.
Soha ne dobj el egy ártatlan életet,
mert én is ajándékba adtam neked.
Titok vagy még most nekem
olyan ismerősen ismeretlen
Nyitott könyv számodra szívem
biztos léptekkel jársz lelkemben
Csak vidáman ébredj reggel,
ha kinyitod a szemed,
Istennek is adjál hálát,
hogy ezt meg is élheted.
Áramló fény a szeretet-boldogságnak
És sötét felhőket hamar szétszórja.
A gőg gyökerei máris száradnak,
Büszkeség szíveinket nem rabolja.
Harang kondul a reggeli napsugárba.
Templomajtó vasárnapi szentmisére
kitárva.
Megyek én is imakönyvvel kezemben,
gyereklépteim szaporán koppannak
a kövezeten.