Vallásos versek
Egy a nyolcmilliárd közül,
Kisebb réten is láthatatlan morzsa,
Végtelen láncolat egy gyöngyszeme...
Útszéli, csengős kereszt
lassan az enyészeté lesz,
csengőit rég elfújta a szél,
vadrózsaág csúcsáig felér,
körbeöleli a Megfeszítettet,
ne lássa Őt gúnyos tekintet.
Magamba roskadtan
kincseim tetején;
Utánam vágyódva
Jézus állott elém.
Mély vágyakat halni hagyni,
szeretetből máglyát rakni,
a nagyon erősek képesek, áldd
meg, Uram, az erőfeszítéseket!
A mindennapok beszippantanak
valami békességet várok
egy olyanra gondolok
aki maga a simogató lélek
Mennyi év - mennyi is,
hogy az idő az Ige lángján nem fogott,
s ez alatt hány kéz emelte e templomot?
Hány kéz másolt hajnalban éneket,
s hány szív zengett dicséretet?
Imádkoztam, hógolyót kértem az Úrtól,
hógolyót, nem kell nekem semmi más.
Ha Istent királynak képzelitek,
emeljetek neki méltó palotát,
építsetek templomot...
Könyörgés
Nehéz kereszt, amit kaptam,
cipelem, de elfáradtam,
segíts, Uram, újra bízni,
keresztem még tudjam vinni.
Édesanyák védőszentje
Szent Mónika, védőszentként
tisztelhetünk tégedet,
követendő példakép lett
előttünk az életed.
A Biblia szerint
Hova lett a lelked?
"És formálta vala az Úr Isten az embert
a földnek porából, és lehellett vala az
ő orrába életnek lehelletét. Így lőn az
ember élő lélekké."
Hullott sok virág,
Mondhatták: ÁLDOTT!
Szólhat manapság
Ily imádságot?
Blagovestenszka temploma
Egy őrangyal selyemfényű szellőben
jött menteni a még menthetőt!
Szemben a nagy csapást kimérő őserővel!
Fel sem ocsúdtál egy új álomkép előtt!
Egybekötve örökre...
Legalábbis míg e földi lét
a végtelenbe repíti
utolsó homokszemét...
Pokol és mennyország itt van a Földön, lenn.
Ha hiszem, van Isten, ha nem hiszem, nincsen.