Rövid valentin-napi versek
Nem mondhatok én ma sem szebbet Neked,
mint megköszönöm azt a szent csodát...
Egyszer fázott a szerelmünk.
Tudtuk, meg kell őt mentenünk!
Egymásból éled életünk.
Tiéd s enyém, mit képzelünk.
Te vagy a nap hőse:
jó korán fölkeltél
(le se heveredtél)
- csak kövesd a nőt! -...
A világgal mentünk szembe,
rajtunk köszörült
sok-sok falusi nyelve!