Versek az unalomról

Patkós Laura

mi az élet?

mikor már nem hat meg
a hátamon súrlódó halál hangja sem
nem fáj csak édes kísértés az éj
egyetlen órát kértem
de istent sem hatja meg
az egyre közeledő veszély
egy csepp a nyelvre...

Tovább...

Vanyorek János

Lustaság

Egész nap fekszem,
Kényelmes ez nekem,
Nincs időm semmire,
Nem is nézek senkire.

Tovább...

10

Simon Ilona

Unom

unom a leckéket, a bölcs tanítókat
a naplóba nevem alá szúrt karókat
unom a szünetet és unom az órát
a szemüvegeseket meg aki jól lát
unom a krétaport, ablakon a karcot
a zsibongón tülekvő túlpozsgás arcot
unom a nyelvtant, a kémiát is unom
az irodalomórát lyukasnak tudom...

Tovább...

2133

Varga Áron

Esőcsepp

Hullik esőcsepp ereszről,
És lát mindent maga körül.

Tovább...

Marsi Szabolcs Ádám

Csak utánad...

Ha egy nap megváltozik ez a világ,
akkor én kitűnök majd belőle,
ha egy nap elragadnak az árnyak,
átkarolnak majd a varjak.

Tovább...

Tiszai P Imre

Ti, kis Horgerek - Evokáció

Lám, én de sokat megéltem,
mint mozgalmas regénylétem,
szegény-
legény

Tovább...

1517

Gönczy Lívia Zsuzsanna

Porcicák

A porcicák mindenütt megtalálhatók,
Viszont nem mindig láthatók.
Van, mikor álruhát öltenek magukra,
Vagy olyan is volt már, hogy ellopta a kutya.

Tovább...

J. Amante

Pársoros

Mert az éjjel csöndes, de az elmém hangos

Nézem este a szoba sötét sarkát,
Susog a szél az ablakon túl,
Unalom emészti sötét elmém, talán
Ezzel üzen, hogy nem boldogul.

Tovább...

11

Nyuszi

Valami

Amikor minden mindegy

Akartam írni valami szépet,
De csak ez lett belőle,
Akartam valami jót,
De végül megszülettem,
Akartam egy szebb világot...

Tovább...

Varga Dorotea

Művészlélek

Van néha úgy, hogy megvár az éj,
Mit rejt sűrűje, mennyi veszélyt?
És ha csillag nem ragyog az égen,
Csak távol egy messzi vidéken,
Míg a patak a kővel játszik,
A csillag messziről látszik.

Tovább...

Ölveti József

Esős délután

Halk koppanások,
párás ablakok,
az eső játszik
kint, sugdolózik,
zizeg a sok csepp.

Tovább...

2223

F. Fanni

Mai élet

...Levegő annyi éri a bőrödet, míg az ablakod kinyitod,
Nap mint nap ugyanazt a monoton életet nyomod,
Esténként a spanok helyett a sorozatot választod,
Így elhalasztva a rég eltervezett, nagy pillanatod,
Az idő szalad, s te mindvégig a szobádban kuksolsz,
Később pedig a fiatalságod miatt gyászolsz.

Tovább...

Németh Tamás Zsolt

Elmélyülés egy platánfa alatt

Nagy tudású ifjú lélek,
Ki nem tudja mire réven.
Mi legyen, ha majdan felnő,
Orvos, katona, szerelő?

Tovább...

Ördög Attila

Vakon nézek, látni vágyok!

Régen hullt már ennyi könnye az égnek.
Mintha valakiért sírna,
Vagy talán új sorsokat írna
Megsárgult pergamenlapjára a létnek.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom