Versek a tudományról
Csak visszavert napsugár a holdsugár,
Oly lágyan vetül rá a Tintamalacra,
Ma lesz a nagy nap tán! - hiszi, érzi már,
S ábrándjaiba merül el nagyokat kacagva.
Imre bácsi művészetét
mindenki megcsodálhatja,
ezerféle ültetését
Kács előtt a hegyoldalban.
Kiöntöd szíved nekem újra,
fájdalmad testemen elfolyni hagyod,
én meg kamráid vérében fuldoklom.
Az emberi kapcsolatok alaptörvénye
Az embert mindig foglalkoztatta a megismerés titka,
így saját magát és társait is minduntalan kutatta.
Filozófia, teológia, avagy asztrológia tana,
a legalaposabb mégis a pszichológia volna.
...nem mindig. Ez nincs benne a könyvben.) Az érzés pedig - bárhogy mar -
semleges közönyben. A tömény eszencia a lényeg kivonata. Elveszett a...
könnyű lehet gluonnak lenni
súlytalanul tenni-venni
néha arrébb vinni pár kölcsönhatást
semmije sincs, mégis mindene megvan
ha üres, akkor is tele van
elbattyog a kvarkok kocsmájába...
A férjem meg az ő protonjai...!
A pincéből naphosszat fel se jön már.
Vittem a múltkor szendvicset neki -
Nem nyitja ki, csak kiabál, hogy "mingyár".
Anyám mesélte.
Ő még palatáblára
Írta a betűket,
Ma már a felhőbe
Küldjük az üzenetünket.
Virtuális kézfogás,
több ezer kedves barát,
és ma már nincs távolság,
gyakran láthatjuk egymást.
Izzó ég és izzó lég,
fekete vulkán és fekete
föld, őstenger és ősóceán
végtelen harca, kénes, forró
légkör uralkodott egykor.
Világegyetemben az ember
olyan, mint cseppek és a tenger.
Megismerni nem tudjuk soha,
következtethetünk kicsiből
a nagyobbra, hatalmasabbra.
Avagy az élet és az erő
Holt molekulák
Szállni tudnak végtelen
Űrön át, bennük
Az erő, mint nem mozgó,
Mélyalvó potenciál.
Égig érő épület,
Folyik benn a munka.
Hiába világhírű,
Nincsen néki múltja.
A hold én vagyok.
Te óceán vagy,
Csendtelen, mégsem zajos.
Te vagy a tenger,
Föltámadatlan.