Történelmi versek
Lesz, aki a célig jut, s lesz, ki célba ér,
rablók közt te akkor az utolsó legyél.
Könnyét hullatja most a múlt,
a világ már oly eltorzult,
erényét az ember ím, elvesztette,
mi lenne érték, az a tette.
Nagy lendülettel érkeztünk
Megnézni a csodás turult,
Hatalmas nagy műalkotás,
Hozzáfoghatót nem is tudunk.
Don-kanyar, a csonka vágány...
SAS-behívót kaptam
Én SAS-behívót kaptam és gyorsan idekerültem...
Sokan vagyunk itt, itt látom, nemcsak egyedül jöttem!...
Nyughatatlan lélek!
Ki megigéz eget, földet,
Előtte nincs titok,
Apró szösszenetből
Tudja meg, ki vagy...
Már semmi sem lesz olyan, mint régen,
de sose feledjük el, milyen volt!
Zakatol a kalapács.
Ott van apám és anyám!
Öröm minden percük,
Ha munkába kell menn(i)ük.
Oly fagyos az éj, úgy süvít a szél,
Az égen egy fényes csillag ragyog.
Jő két utazó, útjuk oly fárasztó,
Sietve keresnek szállásadót.
A magyarok történelme oly hosszú és dicső,
Melynek főszereplője egy védelmező,
Egy minket körülölelő természeti erő.
A bakó és utódja - a hóhér - képzelt lelkifurdalása
1848 - 1919 - 1945 - 1956
Azt mondta az
öreg bakó...
Biztosan a méz volt előbb, mint a madzag.
Madzagnak először jó volt a juhszalag.
Kalaszíriszt végy! Válladra tégy fátylat!
Ízisz átkísér a túlvilágba. Menj,
Ay lánya! Hogy szépséged érkezzen e
földi életre.