Versek a természetvédelemről

Kis István Mihály

A folyónál

Petőfi Tiszája locsog alant.
Szőke habja vibrál a szélben.
Partra kacsint, mulat a léten;
nézi az embert, a világtalant.

Tovább...

Szepesi Zsuzsanna

Jóságmese

Hegykoszorú védelmében
apró, tündér házacska,
benne élnek békességben
apó, anyó, s pár macska.

Tovább...

H. Lakatos Margit

Nyári kép a Tiszáról

kanyargó Tisza-part és nyári napsütés
a vízen haláltáncot jár a fény
mennyire szomorú ez a látvány
mert a folyó vize csupa dágvány
konzervdobozok és palackok a parton
nyomasztó csend van, ember sincs a kompon
valaha oly szép volt a part
valaha csillogott a víz...

Tovább...

Kisfaludi Boróka

tábortűz

szép tavasz van, éji csend van
táborunkban tábortűz van.
pattog a tűz, fára éhes
lobban aztán semmivé lesz...

Tovább...

311

Molnár Piroska

Vörös Átok

Börtönbe zárt
Tüzes pokol
Megunva börtönét,
Dühöngve, rohanva
Terülve szerteszét.

Tovább...

22

Waldinger Ágnes

Napraforgó

Napraforgó, napraforgó,
Milyen szép vagy, mily ragyogó.

Tovább...

Horváth Zoltán (agytudat)

Könny

A világ hajnalán, mint virágmagok a tavaszi szélben,
úgy sodródtak a jellemek és formák a végtelenségében.
Találkoztak, összefonódtak, nem voltak többé arctalanok,
Öntudatra ébredtek, és megszületett az ember és az angyalok.

Tovább...

22

Sonyo

Ok - Okozat

Ha festő lennék, kit színek kísértnek
Vérvörös pacákban álmodnám a NINCS-et,
Hol folt hátán foltozott, korgó gyomrú grincsek
Sugárzó fejekről tépik ki a tincset.

Tovább...

46

Kozma Zsolt

Természetről pár sort

Támad a szél dúló viharokban,
Szívem egy este miattad roppan.
Nagy folyó kitör a medréből,
Nem sajnálja emberek ezrétől
Elvenni a birtokokat, a szeretteket.
Ezek bűnös dolgok, s rettenetek.

Tovább...

11

H. Lakatos Margit

A Tiszánál

Lementem a Tisza partra
tűző napsütésben,
azt hittem, hogy szépet látok
a gyönyörű fényben.

Tovább...

749

Halász István

Siklókaland mesevers

Egy sikló egymagában
napozott egy stég aljában.
Éppen azon álmélkodott,
milyen volt a hal, amit fogott.

Tovább...

Kerekes Eszter

Rombolás

Összetaposott lelkemmel nézek a nagyvilágba,
Mint pusztuló rózsának levél hullása,
Semmi ez a fájdalom,
Ami most már szinte csak kis ártalom.

Tovább...

22

Horváth Alpár

Mit tettél ember?

Istened, Alkotód, a létbe hozott téged
Szeretett és elkészített mindent néked.
Mindened megvolt, mindened,
De neked, oh! ember, sosincs eleged.
A minden, még nem minden és még több kell...

Tovább...

44

Kovács Anita 79

Pusztító Erő

Emberek csatáztak,
viharok dúltak.
S az emberi lelkek
mind porba hulltak.

Tovább...

36

Tóth Dániel

Az erdő

A fák tömege,
A föld tüdeje,
A föld ősereje.

Tovább...

29
Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ