Versek a természetről

Gál János

Nyáreste

...Alkonyi naptól izzik a táj
Zöld-színezüst levelével a nyárfa
Bűvöli csöndben az esti határt

Tovább...

2350

Czky Zsanna

Tóparti alkony

nyárfasorok közt
villanó napsugarak
táncukat járják

Tovább...

14

Harasztovics István (ifj.)

Barangolás

A mezőn lépdelsz halkan, a fák suttognak utánad,
Most nem rejt el a paplan, most nem érint meg utálat,
A szél lágyan simogat, nincs felhő az égen,
Most ne tépkedd a szirmokat, most maradjál ébren.

Tovább...

Kuklis József

Tóparti látomás

Ülök zsombékos
sás övezte tó partján,
magam sem tudom,
álmodom is tán,
fejem fölött, hol
domborul az ég,
lángol, tüzel a Nap...

Tovább...

12

Vékony Attila

A sötét

Rejtelmes éjszaka tengerében
vésem börtönöm hideg kövét.

Tovább...

27

Kiss Eszter

Levél

Hé te ott te falevél, aki ott úgy egyedül lógsz a fatetején
Télen
Nem tépett le egy vihar sem nem tréfált meg az őszi szél sem
Még nem...

Tovább...

21

Hangyel Orsolya

Fa

Erezetek futnak kérgemen,
lényem durván hasad,
fénnyel szőtt kemény föld testem végtelen.
Lelkemmel a napot ölelem,
megannyi térben terjedek,
boldogságom szüntelen.

Tovább...

24

Póka László

Séta a fasoron

Fasorkoronádon kivirágzott a dér.
Fázósan merednek csupasz ágaid,
bennük pihennek a májusi rügyek.

Tovább...

44

Kuklis József

Lidércfény

Zsombékosi nádas mélyén,
Szent Iván éjjelén,
ha imbolygó lánggal...

Tovább...

34

Szuhanics Albert

Az eperfák felöltöztek

Az eperfák felöltöztek,
gyümölcseik érnek.
Szedegetik kik szeretik,
s akik hozzáférnek.

Tovább...

819

Lukács Nikolett

Árny

Csak süt a nap és az árny
Mely olyan mint a fekete patkány
Ott áll mozdulatlanul, nem él
De ha ránézek szinte mesél.

Tovább...

12

Gál Alex

Csend

Szempillán át szűrt város
Betontömbök közt álmos,
Hétköznapi, bús gyáros.
Az üres busz is vár most.

Tovább...

24

Kádár Dávid

Nyárdal

Nyiss kaput, nyiss!
Atomhasadtával
bolyongunk, a nyárdal
ezer szinkópával
érint, és ez rá vall.
Visz. Nem hív, visz.

Tovább...

24

Simon Roland

Öreg vízimalom

Magányos épület,
könyököl a partra,
vízbe mártott tüzet,
a tenyerében tartja.

Tovább...

22

Tresz Csilla

Újszeged

Újszeged, te oly csendes, kedves,
mért nem pezsegsz;
mint bátyád az öreg Szeged,
mely néha az ördöggel szövetkezett?

Tovább...

413

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom