Versek a természetről

 IdőHosszKedvenc

Varsás Frigyes

Garadna parti séta

Garadna partján andalogva
Szorítom kedvesem kezét,
Gyönyörködünk a friss habokban,
S hallgatjuk a víz halk neszét.

Tovább...

105117

Szalóki Sándor

Dunakanyar

Lehajolt, letérdepelt az alkonyat,
irgalmas imát sóhajt, suttog a szél.
A kövek között hintázó hűs hullám
megnyugtató, monoton hangon beszél.

Tovább...

105214

Pocsai Piroska

Napfogyatkozás

Tüzét veszti a nap,
sápadozik arca,
önmagával vívott
tompa fényű harca.

Tovább...

105202

Ábrahám István

A hegy

Mint Buddha,
úgy terült a hegy a láthatáron.
Tán magányon merengett
milliom éve,
hisz messzeségbe nyúlt el
társai kékje.

Tovább...

104142

Szalóki Sándor

Az első virág

Tegnap hóvirágot láttam,
A tavasz első hírnökét,
Fejét lehajtva álldogált,
Szerény mosollyal nézett szét.

Tovább...

104162

Ádám Istvánné

A parkban

Nem kiáltanám világgá a korom,
de évek óta jegy nélkül utazom.
Buszon, metrón vagy gyorsvonaton,
s a villamoson, ha átadják a helyet,
megköszönöm és odasietek.

Tovább...

104112

Ádám Istvánné

Hóesésben

Fehérre festette a világot a tél.
Ezüstös, pelyhes ágakat ringat a szél.

Tovább...

104109

Ádám Istvánné

Hajnalkép

Még betakarja a homály a zöld mezőt.
A fák közül lombsusogás nesze hallik.
A Hold fénysarlója álomra készül,
s a hajnal bíbora csendesen érkezik.

Tovább...

103109

Farkas Ilona

Az éjjel

Vénül a fénye Nap sugarának,
földet az árnyék festi tele,
szőnyege szürke esti homálynak,
hollószín lesz a kékség ege.

Tovább...

103200

Ádám Istvánné

Magyar táj

Út szélén száz virág, pipacsok, ibolyák.
Kitárul előttem a végtelen világ.
Tüzes nap égeti a madárdalos mezőt.
Kék ég alatt zöldellnek a százéves fák.
Fejem felett szőke fellegek szállnak.
Oly gyönyörű e mesebeli táj.

Tovább...

103111

Szalóki Sándor

Ősz

A verőfényes nyár szagát
Fázós szellő lopja el,
Aranyküllős égi szekér
Korán megy le, későn kel.

Tovább...

102213

M. Laurens

LÁTOD-E?

Láttad-e már ébredezni az erdőt,
mikor még félig szendereg?
Mikor nyújtózik és sóhajt egyet,
s ködpárából szül hajnali felleget.

Tovább...

102109

Zagyi G. Ilona

Csak egy erdei séta ll

Ősz

A fák között járunk, fogom a kezét.
- Siessünk! - mondja - Akarok gesztenyét!
Figurákat készítek, meséseket.
Gesztenyekirálylányt s hozzá herceget.
Kell makk és kökény, piros galagonya,
barna, tüskés héj lesz majd a korona. -
Keresem az ösvényt, csetlek és botlok.
Kapaszkodnak belém indák és bokrok....

Tovább...

Kristófné Vidók Margit

Ezüst éjszaka

Tündöklő híd ragyog a víz felett,
csillogó hold fényéből született,
hullámok árnyain illan a fény,
a mélyben fekete, örvénylő lény.

Tovább...

102107

Zagyi G. Ilona

Oka van jelnek

A szivárványban nincsen fekete.
Tán direkt festett Isten ecsete
csak hét színt eső után az égre,
jelképként a megkönnyebbülésre,
mint valami derűs üzenetet.

Tovább...

102102

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom