Versek a természetről

 IdőHosszKedvenc

Pocsai Piroska

Pitty Palkó

Loboncos-kócos Pitty Palkó
ugrabugrált a réten,
szeme tükrében sárgállott
kicsi virág oly` szépen.

Tovább...

109220

Széles Kinga

Mámorban

Mosolyok sétálnak
Kart a karba öltve...

Tovább...

108172

Pődör György

Szélfútta homok

Gondolatok egy nyirádi cápafog-gyűjtés ürügyén

A vén idő szegélyén üldögélek,
előttem a homokbánya partfala.
Mint a végtelen csillagüstökének
kőpora: ujjaim közt hull a dara.

Tovább...

108156

Szalóki Sándor

Őstölgyes

Erdő ezt a részét emberek nem járják,
Meredek hegyoldal, nem vágják a fáját.
Már a vadászok is elkerülik messze,
De ez a földdarab nincs azért elveszve.

Tovább...

108198

Szalóki Sándor

Szüret

Berúgva jár a szél,
Nótákat dalolgat,
Levelet, gyümölcsöt
Fák alá pakolgat.

Tovább...

108191

Varsás Frigyes

A Szinva

Csendes az erdő, ébred a tisztás,
Bükkfa tövében hűs vizű forrás.
Ott jön a vadkan, vele a párja,
Négy kicsi csíkos baktat utána.

Tovább...

108114

Végh Attila dr.

Látom az estet...

Látom az estet
- bár tavaszodna -
s benne mi lelkem
összetaposta

Tovább...

108257

Kulcsár József

Ébredő tavasz

Itt is, ott is látszik a hó még,
felkelő napon bíbor játék.
Madáróda zengi be a reggelt,
melyikük hívja a tavaszt szebben.

Tovább...

108143

Széles Kinga

Búcsúzva...

Ropta táncát parázs hévvel,
Érzékei vad tüzével.

Tovább...

107194

Pocsai Piroska

Tavasz

A természet illegeti magát,
kezd megújuló formát ölteni.
Avarszín jelmez nem nyerhet csatát.
A fákat új színbe öltözteti.

Tovább...

107205

Kulcsár József

Tomboló szél

Dúl, fúl magában az északi szél,
megmutatva hatalmas erejét,
nyomában érezni a rettegést.

Tovább...

107138

Pocsai Piroska

Erdei pihenő

Hallgat a táj. Sejtelmek és titkok.
Víz csobog, csilingel hegyoldalban,
bukdácsol le sziklákon, köveken
kavics-mozaikmedrű patakba.

Tovább...

107210

Varsás Frigyes

Garadna parti séta

Garadna partján andalogva
Szorítom kedvesem kezét,
Gyönyörködünk a friss habokban,
S hallgatjuk a víz halk neszét.

Tovább...

105117

Szalóki Sándor

Dunakanyar

Lehajolt, letérdepelt az alkonyat,
irgalmas imát sóhajt, suttog a szél.
A kövek között hintázó hűs hullám
megnyugtató, monoton hangon beszél.

Tovább...

105214

Ádám Istvánné

A parkban

Nem kiáltanám világgá a korom,
de évek óta jegy nélkül utazom.
Buszon, metrón vagy gyorsvonaton,
s a villamoson, ha átadják a helyet,
megköszönöm és odasietek.

Tovább...

105112

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom