Születésnapi versek
Letíciának II
Ugyanaz a nap, mégis más,
Kedves, őszi, arany tűzvarázs,
Dalba kezd ma sok szép érzelem,
Boldogságot kívánni neked!
Adjon az Isten minden szépet,
Irigyeknek emberséget,
Házat, hazát hazátlannak,
Otthont a hontalannak
Fél élet
Assisi Szent Ferenc napjának hajnalán
Leszületett a Földre egy csepp leány.
Érkeztét nem jelezte tündöklő üstökös,
Édesanyja előző nap mezőn ügyködött.
ennek a napnak rólam kellene szólnia
ehelyett összeadódik minden
mi zavar bosszant és dühít
a korommal békében vagyok
de éppen ma megint jobban fáj...
Ötven éves lettél, drága Gyermekem!
Oly sok boldogságot szereztél nekem...
Most is érted dobog anyai szívem,
Még - ha távol élsz is, élteted hitem.
Harminc lettél, én majd’ hatvan,
Azt mondom: ez tarthatatlan!
Megbocsátok mégis néked,
Mert Orsika szeret téged!
Édes fiam, hogy megnőttél,
Egész nap csak tortát ettél.
Szavak szólnak szép kis szádból,
Szaladsz, mindegy, legyél bárhol.
Kik ünnepelnek, a család egybegyűlt,
ma messze földről jöttek mind haza,
az évek telnek, az idő összegyűrt,
itt az unokád, úgy szólít: tata.
Egy barátom, megint öregebb lett,
Ó, ez az év is milyen gyorsan eltelt.
Egyik a másikat követi sorjában,
Vajon ölelhet-e engem még karjába?
Szellő szárnyán csendesen suhan felénk az ősz,
szívünk még oly sok szép álmot sző,
mi az, ha elszaladt csekély nyolcvan esztendő,
Uram, Istenem ajándékozz nékem még egyet-kettőt...
Elindultam kisgyermekként,
Jó anyám fogta kezemet,
Elestem én esetenként,
Ez mégsem szegte kedvemet!
Gondolatok a hitvesi helytállásról
Kegyetlenül lassan telt el az év,
nagy és még nagyobb küzdelmek sora
olyan volt, mint egy nagyon rossz álom,
de a félelem ezer akkora.
Régóta tudom már,
Hogy angyalnak születtél;
Szemeiddel, mosolyoddal
Mindig boldoggá tettél.
Sok-sok szónál többet ér egy gondolat,
hogy vagy nekünk, boldoggá teszi napunkat,
minden érzés, mi irántad éled,
bearanyozza lelkünk, mint virág a rétet!