Szomorú versek

Kovács Előd (Elod28)

Lehangolva

Rádöbbensz, hogy a világ
Csak rossz dolgokból áll.

Tovább...

Sütő Dominik

Én vagy Ő?

Mit kellett volna tennem?
Őszintén édesgettem,
Csodálva figyeltem,
Mindennél jobban szerettem.

Tovább...

Balogh Ákos István

Szakadjon az eső

Nem esik még az eső
Én csak sétálok
Essen is majd az eső

Tovább...

Toth Enikő (Teni)

Nem kacagok

Nem kacagok, lantom hallod,
zörgetem a vészharangot,
Minden voltam, Senki lettem,
szinte fájt, ahogy szerettem.

Tovább...

Kovács Mihály

A bohóc gondolata

Én, mint a bohóc,
a festék mögé bújva
porondra lépek
újra meg újra.

Tovább...

Szabóné Orosz Katalin

Vallomás

Egyszer azt kérdezted tőlem, mit is jelentesz nekem,
mikor egy veszekedés után könnyes lett a szemem.
Dühös voltam rád, konok és megbántott,
tudom, minden szavam szívedbe tőrt mártott.

Tovább...

Szabó Attila (444)

Elméletek romjain

Galaxisok kavargó örvénye
a léttelen térbe véletlent kódol,
s a nagy számok előbb-utóbb törvénye
alkotott maradandót mulandóból?

Tovább...

1313

Gorzsás Áron

Szakad

Eddig nem esett, szép idő volt,
ez a három hónap elvándorolt...

Tovább...

László Klára

Gyengévé tettél

Érintésedre egykoron ellágyultam...
Mint a viasz, elolvadtam,
Tolulnak bennem az elhalt remények...

Tovább...

Szűcs János

Haloptika által félhomályosan

Haloptikától
félhomályosan
opálos gömbök;
hamis ezüstként
halott halszemek;
emlékpikkelyes
múltbéli tüskék,
álmok, képzetek...

Tovább...

Magyar Szilvia

Pipacs

Mint halovány pipacs a réten,
Zsenge szirmomat csak fuvallat tartja.
Kinyílok-virulok s aztán annyi,
Jön valaki és száramat huss, leszakasztja.

Tovább...

2626

Tancsics Attila

A bús tündér

Bóbita, Bóbita unja.
Víg dala annyira ismert,
minden ovis gyerek anyja
újra meg újra dalolja.
Oly sokan énekelik már,
hogy kicsi kis füle fájhat.

Tovább...

Kamarás Klára

Szomorú szonett

Hullócsillagok felragyognak,
jönnek s kihunynak menthetetlenül.
Az örökmécsek lángja is kialszik,
ha reng a föld, s a templom összedűl.

Tovább...

Atelk

Beivódott

Régi házfalak közt szerelem,
fekete-fehér álmok.

Tovább...

Hollóvölgyi Sándor

Búcsú a szavaktól

Csonkig égett lélekkel
Mit is tehetnék még?
Összekapart korommal
Megcsókolt fehérség.

Tovább...

36

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom