Szomorú versek

Nagy Sándorné

Húzd rá...

Húzd rá, Prímás,
hogy felejteni tudjam bánatom.
Tedd vidámabbá a napom.
Mulatni akaró legyen, ne kesergő,
Könnyeket, gondokat felejtő.

Tovább...

Thomas. J. Kun

Sötétséghez

Sötétség, te vagy, ki folyton-folyvást mindig megtalál.
Oly fájdalmat okozol, hogy azt kérem, inkább a halál.
De te nem hagysz  el ilyen könnyen...

Tovább...

Farkas Erzsébet

Az élet röpke pillanat

Az élet olyan gyorsan illan el,
Mint a földre hulló hópehely,
Az ember is olyan apró a világegyetemben,
Mint sivatagban a porszem.

Tovább...

914

Károly Róbert

Egy üres váz a csontokon

Egy üres váz a csontokon
Elfeledett puszta tartalom
Hátrahagyott rideg maradék
Keskeny de tüskés szakadék
Személytelen rideg váz
El nem múló hideg láz
Hangtalan üvöltés a gyomorból
Pusztító vihar mely jót akar de szétrombol...

Tovább...

Dér István ISI

Csak álom

Csak álom, nem jön el az öröm, amire vágyom,
Szerelem volt, őszinte! Kicsit napfény csillant rám!
Majd árnyék suhant fölém, s nem tört át a fény!
Az úton, mi előttem áll, csend hosszú sora vár!
Megtorpanok, olykor úgy érzem, nincs tovább

Tovább...

77

Hajdrik József

Szeptemberi elégia

mind elmentek a régi nagyok
engem a kicsit az Úr itt hagyott
számon kérni a jelent jövőt
a készre írott eljövendőt

Tovább...

66

Tolnai

Elveszve

Ízetlen képekbe szedem életem
- a terítéken minden kietlen.
Szeretni félek,
de enélkül mégis mit érhet ember?

Tovább...

Puskás Angéla

8 Egy becses hazugság volt

Annyi évet végigvártam,
Annyi reményt hajkurásztam,
Annyi szót elhittem.
Annyi pillanatot megőriztem.

Tovább...

Stábel Rezső

Szökik a fény

Olyan lágyan süt ma a Nap, fénylik,
ing alá kúszik szunnyadó lángja,
végigsimogat testet, áramlik...

Tovább...

1412

Wioleth

Továbblépnék

Képtelen vagyok továbblépni, mégis felednék,
felednék mindent.
S minél jobban szeretnék feledni, annál jobban ég az emlékezetembe minden.
Sokszor bántottuk meg egymást és sok esélyt csesztünk el.

Tovább...

Péter Éva Erika

Szirmahullt világ

"Kit nagyvárosba zárt a sorsa rég,"
az megtanulta, hogy mi egy marék 
a szirmahullt világból, mi maradt -  
kereshet fehéret, épet, igazat,  

Tovább...

2221

Gutheil Zsolt

Talpfák

Nyirokként vesztegel karunkban
az idő és a mozdulat,
mit tegnapjaink összehordtak,
sekély létünk azon mulat.

Tovább...

3028

Nyako Zita

Levél a széllel...

Hogyan mondhatnám el, amit érzek?
S ha mondom is, ugyan kit érdekel?
Magamnak sem hiszem el, ha félek.
Levél vagyok, amit a szél visz el.

Tovább...

Maximus D. M.

Mai lányok

Ez álom, mégis várom, csak kiszakad belőlem,
mikor beelőz egy árnyék, egy lány, egy árnyjáték...
De kívánom! Varázslatod lesz szolgakabátom!

Tovább...

514

Varga István

Csak egy kézlegyintés

újabb csapás

Dús harmat csapódott nyári hajnalon,
mint vízpermet a parti kőhalmazon,
az a sok megannyi gyémántcsillogás,
korai fényben a sűrű pislogás.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom