Szomorú versek

Pál Gergő

Vakon

Mostanában,
Ha szemem becsukom,
S magamba nézek,
Nem látom magam.

Tovább...

Kövesi Petra

Lélekpor

Nem vagyok más csak egy szerkezet
mi gyötri a sok fogaskereket
most saját testem
a jeges börtönöm
de a lakatokat egyszer ha letöröm
a belőlem kiömlő összes fájdalom
görget majd tova a rémséges árnyakon

Tovább...

Klokk Tímea

Táncolni az esőben

Táncolni van kedvem az esőben,
Nagyokat nevetve, ó, drága kedvesem,
Szeretve lenni a napsütötte égen,
És utálva lenni a sötét fellegekben.

Tovább...

Tokaji Krisztina

Hullámvölgy

Egyszer fent, egyszer lent.
Az életem összement.
Fogva tart a bú, a kétely,
Egyre lejjebb húz kezével.

Tovább...

Kadlovics Martina

Egy életen át

Senki sem tudja, hogy hány gyötrelmes éjszakán mentél át...
Hányszor sírtál úgy, miközben tudtad, senki sem lát.

Tovább...

Csele Beatrix

Szomorú szemek...

Bús szemét az ablakon felejtette
az ősz, öreg, otthontalan.
Szürke évektől kopottas kabátjában
csak ült némán, mozdulatlan.

Tovább...

Horváth Attila (Ati)

Hullajtok

Vihar-tépte fán cinegemadár
Szomorúan dalol,
A vihar tönkretette fészkét:
Szeretett otthonát.

Tovább...

Krancz Béla

Az óra lassan ketyeg

Ideje volna felébredni, emberek!
Kinőttük mára a földet?
Vagy még nem mérgeztük eleget?
Az űrbe hordjuk a szemetet, itt
már leraktunk eleget, beszennyeztük
a tengereket, kiirtottuk az őserdőket.

Tovább...

Horváth Fanni

Hollófiú

Hollólány

Arca gyönyörű,
Mosolya emberölő,
Orcáján mosoly nem játszik,
De a lelke hibádzik.

Tovább...

Kapocsi Katalin

Mennydörgő

Mint a rágott alma
Félbe harapva,
Telnek az órák
Lomhán haladva.

Tovább...

Vér Szilvia

Mennyit?

Mennyit bírsz még el?...

Tovább...

Dobos Tamás

Fekete vászon

Csak egy vagyok.
Nem tudom, te mit látsz...?!
Tenyeredben arcom az ok...
Itt vagyok, de vak vagy...
Egy színtelenül élő automata
a tükörképed maga... s
még te sem tudsz róla...

Tovább...

Kalauz György

Ádám, mit tettél?

Ádám, mit tettél?
A tudás fájának gyümölcséből
miért ettél?

Tovább...

Tóth Martin

Pókok és hálóik

Pára van az otthonában,
Pedig csak én jöttem.
Egy ismerős arc formáját
Képletesen magamra ötlöttem.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom