Szomorú versek

Jaskó Petra (petraesvik)

Elbukva

Megint a padló nyomja a derekam,
Kemény földön fekve nyugtatom magam,
Hogy felállok, s csak a nyomom
Hagyom az utcán a porban...

Tovább...

L. Papp

Így megyek a bálba...

Bohócsapkát vettem,
fejemre feltettem:
így megyek a bálba,
farsangi ruhámban.

Tovább...

3734

Géczi Annamária

A bánat, ami öl

A bánat nemcsak
Egy érzés, hanem kín,
Ami bánatot szít.
Szívemben ez a nagy kín.

Tovább...

01

S. Tóth Eszter

Elment a gyermek

Talán kéthetes lehet,
Az anyja méhébe menet
Elakad és ottmarad
Egy hetet.

Tovább...

Mészáros Pál

Papírpenge

...mártózik a zajban,
sikoltó hangjegyek
olvadnak el rajta.

Tovább...

Student-w-Poets

Az üres szívű leány

Túl sokat kértem,
Igen, való` sokat,
Hisz` az érzelem
Nálad nem divat.

Tovább...

Gébics

Karácsonyfa ünnep után

Pompádról írtak költők és mesélők,
Mindenki ismeri a várakozás-teli izgalmat,
amellyel feldíszített a család.
Néhány napra a tündérvilágba röpítettél minket,
ágaid között jótevő mesefigurák bujkáltak,
színes varázsgömbjeid, mint apró űrhajók, várakoztak
indulófélben a mesevilágba.

Tovább...

Dér István ISI

Magány újév napján!

Kihaltak az utcák,
Csak egy ember bolyong az utcán,
A város főterén újév napján.
Bánatosan néz rá egy magányos fény,
Mi ott maradt az elfelejtett fenyőfán,
Dermedten száll le a hideg este,
Ő a magányos farkas esete.

Tovább...

58

Csathó József Benjámin

Szívem csendes óhajtása

Mint ahogyan a didergők
Tavaszt várnak szívszakadva,
Úgy várok én, Édesanyám,
Derűs, mosolygó arcodra.

Tovább...

Kálóczi Balázs

Pusztító jövő

Hol vannak a régi földek, birtokok?
Mindenütt csak romok.
A múlt ködében tűntek el,
hogy jövő cserélje fel.

Tovább...

36

Dobosi György

Istent játszik

Micsoda világban élünk,
hol ember már Istent játszik,
támad ő élőt és holtat
végső, nagy szakadásig.

Tovább...

Tolnai Sándor

Ember vagy? Ember légy!

Hitvány az ember, a legnagyobb állat.
Harcol, s azt hiszi, mindig győztessé válhat.
A nyugalom nem kell, izgalomra vágyik.
Semmire nincs tekintettel, a borzalom fájára mászik,
s ha letörik az ág, jajveszékel, sopánkodik,
miért oly szerencsétlen, csak siránkozik.

Tovább...

Sári Szabolcs

Sziromban kő

Calais hófehér sziklái. Viharvert kövek,
Kemény rögök, kihűlt tufa.
A szirten horgonyzok, mint láthatatlan cövek;
A szirten, ami vas - de ami én vagyok: puha,
Gyenge, törött. Darabjaim,
Mint a holnapok lehulló szirmait,
Szerteszórom Calais hófehér szikláin.

Tovább...

Nem Tóth Viktória

szomj

néha úgy érzem magam mint a bögrében hagyott utolsó pár korty

Tovább...

Borsi Gábor

Régi Barátok

Kik elfelejtettek engem!

Hol vagytok, régi, jó barátok,
Kikkel vállt vállnak vetve álltunk,
Kikkel egymásra támaszkodtunk,
Vagy a másikért kiálltunk?

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom