Szomorú szerelmes versek
A szerelmet túlértékelik,
ahogy az együttjárást is...
hiszen nézz ránk:
már évek óta zálogházba tettük a szívünket,
és azóta is ott van a legfelső polcon
két párhuzamosan egymás mellé
állított boldogtalanságban...
Koi wa moumoku - A szerelem vak
A szerelem vak, s vakon tapogat,
sötétben vagyunk, örökké halogat.
Elhitet, hogy álmodj, rabságban tart,
a végén jössz rá, mindent így akart.
Írtam egy verset gondolatban arról, hogy mit is hagytál itt.
Amit csak lehetett, felsoroltam.
Körültekintően és precízen, szépen, sorban.
Aztán, mikor az utolsó sor végére értem, egyszerre megtorpantam.
Belém hasított a felismerés, és ott és akkor végre megértettem:
Te nem a versben felsoroltakat hagytad itt, hanem engem.
...belül könnyekkel harcolok,
Ordítanék, mert belül szétszakadok,
esténként most is rád gondolok.
Valamikor még büszkén dobogott,
Mára már szinte teljesen elhallgatott.
Virággal a kezedben sétálsz érte,
Randevúra hívod el a kedvesed,
S mielőtt bekopogsz ajtaján,
Az ablakból titkon még meglesed.
Ajándékot kapni jó,
de adni még jobb,
most ez az ajándék
egy tiltott dolog.
a ki nem mondottak
Olyan vagy nekem, mint a száraz eső,
Akár a halott madár, szárnyát repeső.
Olyan vagy, mint a víz, ami partot nem mos,
Akinek semmi sem volt soha fontos.
Jártál-e már a földi pokolban? 2.
Jártál-e már a földi pokolban?
Hol a szerelem tüze éget?
Csak mert elválasztva vagy kedvesedtől,
S érzed a reményben a reménytelenséget...
Ezer porba hullott illat, ezer harcban vesztett kétség.
Ezer időben ezer arc. Reggeli arcom ezer karc...
Kedvesem, ülj le mellém, kérlek, hadd kérdezzek,
Hagyd, hogy kíváncsiságom miatt vétkezzek.
Válaszolj meg, kérlek, mindent, mi szívem nyomja,
Mi reszkető lelkemnek legnagyobb gondja.
Facebook, Instagram, Snapchat, Twitter,
számos képed van fent, némelyiken filter.
Követlek mindenhol az első randink óta,
mikor a szívemet örökre elraboltad.
Éjszaka könnyeink összefolynak,
Sebeink lassacskán összeforrnak.
Csak fekszünk a nagy pokróc alatt,
És remegve várjuk a szép nyarat.
Beengednélek a szívembe,
Hogy legyél a közelembe`.
Amikor fáradt vagyok, magányos,
Kedvem is ingoványos,
Fognád gyöngéden kezemet,
Vigasztalnál engemet.
Egy szál rózsa hever a földön,
Hogyan került oda,
Azt senki sem tudja.
Tüskéit letörték,
Szirmait megtépték.
Ki tette ezt a szörnyűséget?