Szomorú szerelmes versek
Szótlanul tapintgatom lelkedet,
Hisz özön vannak rajta a sebek,
Óriási kitépett darabok és
Már elfelejtett hegek.
ha látlak
Nehéz a levegővétel, úgy érzem, megfulladok...
ha látlak, szívem túl intenzíven dobog,
próbáltam eltűrni...
Mesélő múlt
Őszintén szeretlek, amíg létezel,
bármit csinálsz, akármit teszel.
Szeretni foglak, szeretni mindig,
szeretni téged életem végéig.
Hiába mondom el összes érzelmem,
Más mond neked már szépeket,
Mint gyermek megunt játékát,
Dobtál félre, mert jött valaki más.
most jöjj sápadt eső tánca közel
halk suttogásom messzire ölel
egyedül tükörbál esti fénye...
Egyszer megismerkedtem egy lánnyal,
felért minden kívánsággal, szinte
tökéletességgel, kevéske hibával,
megteltem boldogsággal, szeretettel,
vággyal.
Hideg van, üresség, nincs hely senkinek mellettem,
Miattad feladtam, őket eltemettem,
Nem vagy boldog, szomorú zenék ejtik helyetted könnyeidet,
Magányt cipeled a hátadon, mint én az emlékeinket,
Te emlékszel még rájuk? Lassan halványulnak meg, mind elégett.
Egyedül maradtam ebben a nagy világban,
Most mélyen elgondolkodtam,
Mert hibáztam
Kezem lett a hiányod, néhanapján kívánod,
De megfakult a kép.
Karjaidat kitárod, arcomat nem találod,
Csalódott lett az ég.
Ambrose versek
Újra találkoztunk.
Érzem, hogy érzed a szikrát, amit magunkkal hoztunk.
Adj magadból egy darabot, hogy magammal vihessem,
ez a darab belőled mindig velem lehessen.
Mikor csillagos az ég.
Vagy mikor
Felhők borítják.
S gyönyörű, szép.
Viszlát. Nehéz kimondani, ha tudjuk, hogy végleges,
Főleg, ha az indokokkal való egyetértésed kétséges.
A fájdalom, ami csendben a mellkasodra ült, szorít,
A lelked pedig egy-egy pillanatban felordít.
Próbálsz gyakorlatiasan viselkedni és tervezel,
De csak úgy érzed, hogy sodrással szemben evezel.
Ketrecbe zártam emlékét,
mintha megtarthatnám örökre,
olykor tápláltam, néhol hozzáraktam
vagy épp elvettem belőle.
Tegnap összetört egy álom.
Tegnap meghasadt a szív.
A tegnap - úgy hozta, hogy fájjon,
S a jelen most kínzó harcot vív.
Meddig akarod még kínozni a lelkem?
Ürességet hagytál, üres ember lettem.
Nem enged a lánc, mi hozzád kötött anno,
Lassan eltelik egy év is, mégis szorít ez a béklyó.