Szilveszteri versek
a fények játékában
színek hullanak széjjel
szilveszterkor
Új év
Lassan itt az év vége,
Szilveszter napja jő.
Ez idő, mikor az ember
Számot vet az évvel.
S gondolkodik,
Vajon mit hoz a jövő!?
Újszülöttet várunk itt,
ki majd felül a trónra,
2021-nek ő lesz az utóda.
Tegyük össze kezeinket,
és úgy kérjük tőle,
hogy minden embernek
legyen szebb jövője.
Az év utolsó napja
Olyan volt, mint az óév maga:
Tűzijáték, petárda, kutyasírás.
Mindenki csak harsogott.
Míg búcsúzkodtok az óévtől nagyon,
én könnyeimmel küszködve gyászolom.
Bár önfeledten vigad a világ...
Nem kívánhatok mást, minthogy együtt érezzük
a hálával teli szív örömét, mikor egymást felismertük,
mint egyazon csodának végtelen összeillő része,
kik itt és most élőként olvadnak a nagy egészbe!
A szomorú múlt álarcban távozott,
Ezüst csillagok tüze is megkopott.
Bujdosón vitte el sötét bocskorát,
A január fújt üdítő harsonát.
Settenkedő idő meglapul a létünk színpadán,
néha észrevétlen halad, máskor viszont kiabál.
A múlt momentuma mostanra csupán csak emlékkép,
felidézi a boldog percek fényének szépségét.
a nagy fogadalmak
újfent elmaradtak,
most kinek hazudjak,
neked vagy magamnak?
Kívánhatnék Szilveszterre
Kötőféket, karikát,
Udvarodra fényes szőrű,
Bársony, büszke paripát,
Téli este égre nézve
Sok szerencsecsillagot...
Szilveszter van, arra gondolok,
Milyen volt az óévi sorsom,
Kint ködfátyolpille gomolyog,
Kutyával egy öregúr csoszog.
Öt,
Négy,
Három,
Kettő,
Egy,
Az óra körbejárt.
Tűzijátéktól hangos a világ.
Ne fosszuk ma liba tollát,
Húzzuk meg kurta farkú kunkoriját,
Röfi füle dermedjen kocsonyában,
Bordarésze sercegjen sütőtálban
Szegény Dönci malac érezte vesztét,
hajnalban nagy kés fenyegette testét.
A Holdunk még fenn járt, gyújtottak lámpát,
elkapták drága disznó hátsó lábát.
Ma van az évnek az utolsó napja,
holnap már az újévbe lépünk,
reméljük, jobb lesz, mint az idei volt,
legalábbis jobbat remélünk.