Szilveszteri versek
Eljött az Újév, mit mindenki vár,
Szemem előtt pereg az Óév emléke,
Előttem van az elmúlt nyár,
Melynek ez évben voltam vendége.
Rád tör az új év, durran a pezsgő,
volt, ami elmúlt, már csupa jó jő.
Egy lépés, és már más ez az út,
Egy óraütés, és már más az év.
Mégis midőn a gondolatod
E pillanatnyi perchez ér,
Úgy foly` egybe a tegnap és a ma,
Midőn a rímek csengő dallama,
Vagy a derűs, csodás égboltra
A villám fekete, felhős borulata.
Új év, új remények
2017-et írunk éppen mától,
A fiatalok részegek a koccintástól.
Petárda robban itt és mindenhol,
Az emberek fejébe szállt az alkohol.
Már csak pár óra van hátra az évből
Még pár óra, és véget ér az év,
az ember ilyenkor számadásra kész.
Mert el kell számolni, a lélek figyel,
minden pillanat teljes emlékeivel.
Két dó között a mi, a ti s a szó,
a lá, fá már ré-mülten hallható!
Az oktáv velük mindig teli van,
s ha sláger, máris éneklik sokan.
Petárdák durranásának zaja zengi be a várost,
...s mint az illatfelhő, úgy lengi be a szilveszteri mámor.
A megfagyott utakon csúszkálva
...visszhangzik nevetésünk az éjszakában.
Megújult mosoly-vággyal
várom a holnapot.
Hajdani mosoly-ránccal
zsákban húzom a tegnapot.
Adj, Uram, a szegényeknek
meleg ételt, takarót,
minden rászorulónak
adjál egy jóakarót.
Azt mondják, hogy új remény és új esély,
Hogy mindig több lesz majd a fény, hogy élj,
De nem mondják, hogy koporsó, és sír a vég,
Bár mindennap egy új lehetőséget tár elénk az ég...
Álmok már ringatnak - lágy, esti szellő...
Bíbor sugarak - illatot kergető.
A múlt kérges képe álmomban feljön...
Átsüt a fátylon halványan, derengőn.
Új évet köszöntvén poharunk magasba,
vágyakozva nézünk fel a csillagokba,
áldását kérjük a felettünk valónak, s élvezzük mézét minden földi jónak,
adjon az ég búzát ezer vékával, legelőre füvet tehénnel, birkával...
Szálljon az ének,
vége az évnek,
táncol a hajnal, hangos a bál.