Karácsonyi versek a szeretetről
Sok a gond, de most megállok.
Egy pillanatra semmit sem csinálok,
Csak nézem a fát, csillogó fényeit.
Az ember ebből erőt merít.
Állok a díszes fenyőfa előtt,
ajándékaim halmaza mögött,
"Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon",
a szeretet mosolya arcomon.
Lángra lobbant a szeretet lángja,
bevilágítja a zord tereket,
kisded gyermek érkezik a Földre,
hogy megsimogassa a szíveket.
Jöjj el, szép Karácsony, hozd el fényedet,
csillogjon köztünk remény, hozd el békédet!
Nem hull a hó, fényezd fehérre lelkünk,
éljünk szeretetben, mindig csodára leljünk.
Mi nekem a karácsony?
Vágyakkal teli álom.
Meg nem tett teendők,
Mindent megadó szülők.
Ilyenkor, szentestén figyelj a világra,
a békét hirdeted, nem is élsz hiába.
Áldjon meg az Isten, élj bárhol a világban,
telve legyen minden napod millió csodával.
Jézus születése
Karácsonyi hópihe
Száll az esti szélben,
Angyalok a gyertyafénynél
Körös-körül lengnek.
Szeretetvers
Legyen szép az ünnep
Karácsony éjjelén.
Ragyogja be házad ablakát
Az aranyló gyertyafény!
Kell hozzá néhány
hozzávaló, ami ingyen van,
mégis megfizethetetlen!
Kell húsz deka mosoly,
nem baj, ha több,
nem tilos,
kell még huszonöt
dekányi ölelés...
Advent próbáit megjárva
itt állok előtted, Uram.
Karácsonyi angyalokkal
jön, mit vártunk oly sokan,
megbocsátunk mindenkinek,
magunknak is boldogan.
Kandalló lágyan ölelő melegsége,
Nagy hidegben kutyák ébersége.
Mézeskalácsokon nyugvó fehérje,
Fehér karácsony ünnepi zenéje.
Kandalló fényénél írom e sorokat,
közben öreg macskám bebújt a karomba.
Csendes a ház, csak cicám dorombol,
jóleső meleg, mi bőröm alá oson.
Szellő szárnyán szállingózó,
szikrázó kis hópehely,
milyen titkot osztasz meg
a karácsonyfa fényénél?
Minden évben más, és mégis ugyanaz,
idén is másképp számolom ugyanúgy a napokat,
négy nappal szenteste előtt még nem tudom,
olyan lesz-e az idei karácsony, amilyennek akarom.