Versek az anya szeretetéről
Egyedül vagyok, leginkább akkor,
amikor veled vagyok, s két kezem fogod.
Ezt az érzést megmagyarázni lehetetlen,
érezni s átélni lehet.
Anyák napján
Addig vagyok teljes, míg ölelhetlek Téged,
életet adtál, s most életem a léted!
Addig vagyok boldog, míg segíthetek ebben,
míg beszélgetésünkkor fény gyúl a szemedben!
Kérlek, jöjj el hozzám
Hallottam a lépteid,
Hallottam, hogy itt voltál,
Hallottam halk sóhajodat,
Te voltál az, édesanya.
100 szó, dicséret mit sem ér,
ezerszer csókolnám a kezét,
Bármit teszek, minden csak semmiség, hiszen értem élte életét.
Felnevelt, tanított,
minden nap értem aggódott,
ellátott minden jóval...
Molnár Szabolcs (soulszabolcs)
Minden földnek munkálója,
gyermekléleknek áldója,
nyájak pásztora,
farkasoknak kivégzője.
Annyi mindent feláldoztál értem.
Erős voltál, tartottál, ha minden szétesett,
kerestük a megoldást, vezettél, ha elesett
a remény, és egészen keservbe csordult életem.
Magamban is ezt a hihetetlen erőt, sziklát keresem.
Madár éneke dallamot hordoz,
A harmat cseppje gyöngyöket ér.
Ébredő hajnal fürödni készül
Nap sugarában, mely kincset ér.
Lehet sötét felhő, tűző napsütés,
holdtalan éjszaka vagy csillagos ég,
lépteid követi egy vigyázó szem,
amely lecsukódni nem fog sohasem.
Mint éjjel az eget
a Hold sugara,
beragyogod szívem,
kedves, jó Anya.
3 Tanka
Bújnék öledbe,
ölelnélek karomba,
elringatnálak,
és kedves szép daloddal
mosolyt csalnék szemedbe...
Szikrákat szór a májusi nap,
Anya, mégsem láthatlak.
Nem ragyog úgy, mint veled,
nincs igazi anyák napja,
nincs szó, mely hozzád eljutna.