Versek a szeretetről
Szeress, hogyha fáj,
akkor is, ha utálsz.
Fordulj oda teljesen,
úgy tisztábban látsz.
Egy kis csapat csupán, kik összejőve,
egymást emelve élik életük.
Egy céljuk van csupán, az Úrra nézve
Őt tükrözze vissza lényegük.
Köszönet a szülőknek az életért
Születni szerelemből egy mesebeli csoda,
érzelmes éjszaka juttat el téged oda.
Kapcsolat, mely volt egy szívbe zárt kaloda,
nem mindenki számára nyitva tartó szálloda.
el nem olvasásra 6.
most csak nem érdekel mit gondolsz
most csakúgy elküldeném az összes verset
csak neked - csak most
csak az összeset amit neked írtam
most csak nem érdekelne hogy ezzel
könnyelműen vége lehetne a barátságunknak
Háta meghajlott, keze már remeg,
hajába az idő csókolt őszülő tincseket.
Szavában bújó bölcs gondolatok;
csak halkan súgja, tanítód vagyok.
Magyar ember vagyok, egy csak a sok közül,
de a magyarságom adom majd örökül,
ezt a tiszta érzést sosem kell elnyomnom,
hangsúllyal, fennkölten mondandóm elmondom
Látom a tüzet, ha szemedbe nézek,
Hidd el, szerelmem, én is ezt érzem.
Mikor karodban tartasz, szinte lángolok,
Ha megcsókolsz, úgy érzem, elolvadok.
Az élettől én még mit kívánok?
Nagy dolgokról igazán nem álmodom.
Férjemmel fiainkat boldogan felneveltük,
Van saját otthonunk, hol szépen élhetünk.
A szeretettel soha ne játssz, ember,
az nem lehet ám, tudd meg, mostoha!
A képmutató szeretet, az nem kell
egy igaz embernek bizony, soha!
Mosolyog a szívem, mosolyog a lelkem,
Védőburok szelíden átölel engem.
Érintésem
lágy napsugár,
egy eltévedt
vándormadár.
Kivittél a Szőlőhegyre,
Fák közé, egy kopár rétre,
Két hektáron nyírtam füvet,
Robotoltam, s nem keveset.
Mit kezdesz a szürkeséggel, ha nem
csillognak szemeim?
Az életúton elfáradtam, megpróbáltak
kínos gyötrelmeim.
Az a vétség, amivel a kétség
megül bennem, hogy mi lesz velem,
és még az is kérdés,
hogy neked mit takar lelked.