Versek a szeretetről
Van-e még el nem
Mondott szó karácsonyra,
Az ünnepre oly
Igaz és őszinte, mint
Az élet, mely sokféle.
Kicsiny falu dolgos népe,
Összefogott és dolgozott.
Összeadták mind a díszeiket,
Kinek mi volt odahaza éppen.
Susogó téli erdő,
Hóval beborítva,
Négy angyal dalol,
Lantjuk a kíséret.
Ágika levele Kedves karácsony!
Kedves karácsony!
Most írok neked,
mert biztos te is szeretnéd,
ha kapnál egy levelet,
melyben vágyaidról kérdeznék.
Az élethez fény kell,
a létezés egyik alapeleme.
Ahhoz, hogy boldog légy,
lelkednek is fénnyel
kell eltelnie.
Szeretet hatalma
Várod a varázst, hogy
felgyúljon a parázs, s
hogy izzon forrón a szeretet,
mert karácsony jön, emberek!
Karácsony
Havas szánon érkezik
a megváltó ünnep,
áldott gyermek - ő,
földnek születő jótevője.
Végtelen, mérhetetlen sötétségbe borult a földi lét,
az elbukott ember anyagba fordulva éli küzdelmes életét.
Karácsony kopogtat, s a világ vakon a szakadék felé halad,
Nem gondolván arra, hogyha menni kell, értéke mi marad?
Karácsony környékén történt egy csoda,
Küldtem ajándékot, de sosem ért oda.
Nos készíted-e már a lelkedet ennyi szenny után,
hogy imára kulcsolhasd két kezed Karácsony délután?!
Mikor harangok zúgnak a Földön örömünnepet,
eljut elmédig a hír, hogy megváltónk született?!
Talán a meghittség,
talán a fény,
talán a lélek,
talán a tény.
Karácsonyi ének száll a szélben,
A végtelennek tűnő messzeségben.
Kis Gyufaárus lányok!
Ne, ne legyen sötét, hideg utca a hazátok.
Ne kelljen fagyban dideregni...
Kékülő kezetek gyakran melengetni!
Mi magával ragad,
egy kedves pillanat,
ahogy koldul és ad,
csak mennek az évek,
időd magad mögött hagyod.
Kis asztalon mikulásvirág érezteti
Az ünnepi előkészületek jó kezdetét,
Mellette talán imakönyvét tette ki,
Hogy ne feledje el egy napon reményét.