Versek a szerencséről
Kedves Edeke!
Most én írok néked,
a NAPLÓD,
kérlek, figyeljél már rám
egy aprót,
a pennádat végre
ne nyomd olyan mélyre,
mert fájnak a sorok,
mit az a konok...
Ha forog, a szerelem eltalál,
ha ketyeg, meg is áll.
Kedves Naplóm!
Bocs, hogy néked írok,
sajnos, sok baráttal
jelenleg nem bírok
Rátelepedett a bánat már rég testemre,
sírástól, mint patak vize, kiszáradt szemem.
Sok kicsi sokra megy,
Ha nem vágyunk másra.
A kevés is elég?
Nem kell az arany csillogása!
Nem bízok a horoszkópban,
pedig manapság ez oly menő,
nem hiszek a babonában
még akkor sem, ha kedvező.
Emlékeim mind bejártam,
hogy megleljem a szerencsét,
kerestem, de nem találtam
egy négylevelű lóherét.
Egyszerű
Könnyes, bánatos, bús szemem,
Uram, ma Hozzád emelem.
Te vagy egyedüli remény.
Veled az élet sem kemény...
Madárnak néztek?
Csak veréb vagyok.
Kicsi és védtelen!
S ha nem, így látnátok.
Rám vár a jó anyám,
rám vár a sosem volt mátkám,
rám vár a szomorú leány,
kinek ideje fogy,
s talány, mi lesz a sorsa,
egyedül maradva lesz-e sava borsa
az életnek, mi rá vár.
...táncot jár egy csillaglány
elmúlt sérve térde sértve
mégis mozog mégis száll
tévhit ragadt fürtjeibe
Holdból fonta zálogát...
Az élet sokszor
Nem egyszerű eset.
De most pont egy leányálom,
S két fiatal verem helyett szerelembe esett.
Haláli
Mint tudni lehet, mindig kések,
Ígérni se merek, félek.
Mert a sorsom olyatén mód,
Lesben állva másfelé vonz.
A kéményseprő gatyája gyakran kormos
Az asszony pedig szentségel mikor mos
Szemeit égnek meresztve mondja
"Atya-
Úristen
Miért is gondoltam hogy aki korommal dolgozik annak is kell
fehér gatya
Mért nem hord feketét azon nem látszik rajta hogy a korom sok...