Versek a szenvedésől

Szatmári Krisztina

Démonok

Ne! Kérlek, ne üldözzetek!
Felfaltok, mint farkas az áldozatát,
Védtelen kis bárányt, ki csak az élni akarást választaná.
Ne! Kérlek, ne kergessetek!

Tovább...

Pintér Martin Sándor

Halál

Sétálok az úton,
S egy padhoz érek. A padon ül
valami Lény, melyet
Nem értek. Meglát s elfehérül.

Tovább...

Hildebrand Zsófi

Szörnyeteg

Már rég volt, hogy találkoztunk,
Még ember voltam javában,
Azóta, mintha megváltoztam volna
A gondolatok bosszantó zajában.

Tovább...

Kovács Dániel

Megvakított a vihar

Ragyogó volt számomra régen az ég,
de fekete felhők jöttek, és véreső.
Halálhörgés volt a felleg robaja,
a villámok fénye rettegők sikolya.

Tovább...

Marcsó Kristóf

Fázol, ha mélyen belep vastag hó?

Fázol, ha mélyen belep vastag hó?
Lelked örökkön vétkez, és mohó?
Elindultál, de nem találsz vissza?
Minden csillag a te könnyed issza?

Tovább...

pont.igy

Fuldoklás

Torkomban érzem a lelkem,
Gombócot formál bennem.
Utálom magam! Mit tettem?

Tovább...

21

Jánoska Mátyás

Mese a rabszolgaságról

Mikor megrezzennek a törött ujjak,
Mikor minden néma beszélni óhajt,
Mikor a Nap mosolyt süt fent az égen,
Mikor a holt feltámadásért sóhajt,
Lesz értelme ennek a körforgásnak.

Tovább...

Kelle Karolina

Megfagy az éj

Kimondatlan szavak,
Melyeket elfojtok.
Feneketlen tavak,
Melyeket megrajzolok.

Tovább...

77

Román Szabolcs Krisztián

Vers, mindegy kinek!

Nyomd belém kínzó tőröd,
És kérd, hogy mosolyogjak hozzá!
Vágd át az izmom és bőröm,
Csak, hogy jól szórakozzál!

Tovább...

Ruza Martin

Szétfeszítve

Szétfeszítve
Zord lelkem, bársony lepelben.

Tovább...

55

Róna J. László

Kontra

Az okát se tudom, miért hagytam abba,
megkapóan ígéretesnek látszott...
gondolatok maradtak el, akár a falka,
űzetés helyett választva a jászolt.

Tovább...

11

Csík Ferenc

Gangesz folyó partjain túl

Elátkozott Tájakon,
Istentelen hamis vádakon.
Menetelnek a végtelenbe,
Karavánjaink a reménytelenségbe.
Sóhajok szállnak
Fel a magas égre.

Tovább...

54110

Schifter Attila

Hányadik élet?

Egy megkínzott macska emlékére

Annyira kedvesnek tűnt, ahogy magához csalt,
babonázó illatú élelemmel kínált,
láthatta: az otthonom a park és az aszfalt,
és régen ápolt bundám némiképpen zilált.

Tovább...

Serdült Károly Terminátusz

Senki

Senki sem tudja, hogy létezem,
Nincs mellettem más, csak félelem,
Lemerülök, mint egy fél elem,
Merülök tóba, mint védtelen.

Tovább...

Szombati Tibor

Elégia

Háttal az ülésnek
támaszkodva állok.
Emléked sírhantján,
mikor alant szállok.

Tovább...

90175
Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ