Versek a szenvedésől

Kaspár Barbara

Hold

Szeptember mély éjjelén
Sötét utcán járok én,
Égre vetem tekintetem:
Hold lágy fénye fogad engem.

Tovább...

Pető Máté

Saskirály lánca

Szárnyaszegett sas néz fél az égre,
Visszavágyik évek óta a régi kékre,
De lánc köti, húzza, tartja lent,
Most rab, de király volt odafenn.

Tovább...

54

Csirke Zoltán

betakar a szoknyád

ölemben melegség
betakar a szoknyád
embertelen messze
elmém szökik hozzád

Tovább...

2317

Fülöp Gyuszi

Nincs kegyelem e világon

Fájó szívvel mosolyogni
Sosem könnyű dolog,
Könnyes szemmel derűt látni,
Mikor a világ ellened forog.

Tovább...

Putterer Magdolna Léna

Őrület

Beteggé vált ez a világ, ahol
testvér testvére testébe rúg, tipor,
s mint a holló, vájja ki a szemét:
- A szemét! Elveszi a szeretőjét!

Tovább...

Fazekas Anna 2

Minden nap fekete

Hisz kárhoznak és átkoznak az ártatlanok.

Rossz fogak a számban. Rég
Romlásnak indulva törtetnek...

Tovább...

Füleki Rebeka

Vétkek

Vajon mikor szedtem össze béklyóim?
Nem emlékszem, tudatos volt?
Vagy tán más akasztotta rám? Nézd, kezim
Húzza le a saját mivolt.

Tovább...

68

Németh Adrián Péter

Két szonett

Avagy a családom "ellenségének"

Mit gondoljak én
és mit mondjak én
és mit mondjak én,
hogy gondoljak én?

Tovább...

Kristófné Vidók Margit

Ennyi volt...

Egyedül bolyongtam, aludt a város,
bennem dúltak sötét viharok,
guruló cseppek állták el utamat,
úgy éreztem, mindjárt meghalok,
de nem engedtek el a tegnapok.

Tovább...

Tóth Zsófi

Közöny

Érzéstelenítőt kaptam,
De most nem az ínyembe;
Valaki egy nagy adagot
Fecskendezett szívembe.

Tovább...

Tóth Adrián Simon

Őrjítő magány

Kínoz a fájdalom s belülről éget,
Sötét vesz körül, miként veled élek.
Fogom a kezed, de már hideg az ágy,
Nem lesz otthon, ki hazavár.

Tovább...

Zách Rita

Agonizált metamorfózis

Egy elidegenült civilizáció örökös rabjaként
ülök az enyészet szélén némán merengve,
elgondolkozván, hogy jutottam ide,
körülöttem visítozó őrültek az emberek...

Tovább...

L. Viktória

Verseim

Mintha elveszne az ihlet,
Kreativitásom pilled,
Tán lángol saját tüzében...

Tovább...

Kiss Jusztina

Éji

Többé már nem
Tintát még könny-eső mossa,
S már új kort nyitja két kezed.
Fagyott égben forma robban,
Lélekszövetet tépte kék szemed.

Tovább...

Vanyó Angéla

Megváltás nélkül

Sötét selyemként simogat
Az éjszaka ezernyi árnya.
Hallom, hogyan hívogat,
Nevemen szólít rút szája.

Tovább...

1010

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom