Versek a szegénységről

Kis István Mihály

Fent és lent

Szórakozás. Dögunalom.
Úri muri dúsgazdagon.

Tovább...

1334

Hornya Attila

A koldus

Kopott padon heverészik
szakadt, piszkos ruhában,
néhány üveg alkohol
hamis vigaszában.

Tovább...

Kozma László

Letépett virágok

Hervadt ajakkal, gőggel, pírral csókot várnak,
utcán járnak.

Tovább...

Kozma László

Ha este egyedül

Ha este egyedül vagyok,
lomhán mennek a lusta percek,
a tüzem tessék-lássék serceg,
s a vígságom lealkonyul.

Tovább...

415

Kozma László

Senki se látta

Senki se látta,
hogy üres gyomorral
és újszülött kórral
nyomtam az ágyat.

Tovább...

1019

Kustra Ferenc

Ő lelke gúzsba kötve

Koldus ül az út szélén és lesi az úri népet.
Az ő lelke gúzsba kötve, nem teszi a szépet.
Csodálják nézését, irigylik szabadságát,
De nem kérnek belőle, semmiért, világért.

Tovább...

412

Kasó Tibor

Az első falat

... és szólni kívánt egy angyal
a dermedt pusztaságban,
a vak-fehér némaságban,
a szemellenzős futkosásban,
ahogy elrohantak előtte...

Tovább...

Kasó Tibor

Egy különc tánca

Könyökével utat tört és ordított.
Hegyes orra a felhőket karcolta.
Tisztánlátását dühe elrabolta.
Nyelvével finom lelkekbe rondított.

Tovább...

Bognár Gábor

A düh, a félelem és a kétségbeesés

Képzeld el, ha szembe szállsz a tengerrel!
menekvésed már a kopár sziklaszirt,
melyen élni kín.
túléled vésznek gyilkos hullámát,
sorsod elveszett
újra írt mindent az ítélet.

Tovább...

Kis István Mihály

Nincs

Idős a hölgy. Nyolcvan lehet.
Kezében bot. Pultra mered.

Tovább...

Kovács Gabriella

Nincstelenül

A lelke művészi,
belőle fájón száll az ének
Elvesztette már rég,
amiért mások élnek..

Tovább...

Pásztor Béla

A vad haza

Sűrű füst lepi testem
Ég körülöttem a ház
Vár volt, de ma már nem
Csak egy juhakol a hazám

Tovább...

24

Léber Mariann

Fekete város

Fekete csatornákból bújtam elő
az örök napfogyatkozás mezejére.
Rám nehezedett a trágyaszagú hajnal
keresztként cipelem vállamon.

Tovább...

Kis-Takács Erzsébet

Láttam egy asszonyt..

Ma láttam egy asszonyt,
De nem asszony volt,
Inkább anyó.

Tovább...

Hornya Attila

Sötétben születtünk

Félelemtől óvakodik minden csukott szem,
elnémul a kiáltás az acélcsövekben,
rozsdás gépek drótjai közt sírtunk egy-egy szót;
Segítség! Segítség! De hang nem válaszolt.

Tovább...

12

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom