Versek a szakításról

Ifju Martin

Szürke

Szürke házak,
Szürke falak,
Rajta szürke vakablak.

Tovább...

Jegyinák Csaba

Köszönöm

Köszönöm a perceidet,
Mind halálos érintés volt,
Köszönöm a csókjaidat,
Mind zuhatagérzelem volt,
Köszönöm a tekinteted,
Mind nevető csevegés volt,
Köszönöm a hajnalokat,
Mind könnyezve boldogság volt...

Tovább...

Fehérvári Kinga

Halott vallomás

Ezen napon minden bűnöm megvallom,
Olyanná váltam, mint egy színes luftballon.
Lebegek, de üres vagyok odabent,
Még lélegzem, de haldoklom, az szent!

Tovább...

12

Szendi Enikő

Búcsú

Elhagylak, nem azért, mert nem szeretlek.
Hanem azért, hogy önmagam lehessek.

Tovább...

Telek Mihály

Ne játszd meg!

Ne játszd meg, hogy érdekel
a kitaszított léleknek halkan szóló dallama,
hisz tudod jól, szánalom sem éri miatta arcodat.

Tovább...

Horváth Xénia Szintia

Csak még egy utolsó levél...

Sírok, míg bírok.
Elvesztem. A sorok
Között kóválygok
Reménytelen, vakon.

Tovább...

Óvári Zoltán

Hajnal

Hiába képzeled, hogy fent az összes csillag,
S biztatnak a fák...

Tovább...

412

Fábián József

Nem engedhetem

Hálává transzformálom a neheztelést,
hogy túlélhetővé tegyem a hiányt.
Már csak ritkán álmodom neveddel, és
mégsem fogadhatok el semmi silányt.

Tovább...

116

Telek Mihály

Szilánkok

Eltörött tükör, tükrözött jelennel,
És ha tegnap rám írsz,
Azt mondom, ne menj el...
Azt kérem, ne hagyj el...

Tovább...

Kun Tamás

Egy félhomályról

Elhalt a varjak sikolya,
Az áfonyaízű fagylalt lassan olvadt,
S cseppjeiben pihent az öntudatlanságba zárva
Egy részlet, ami már elfonnyadt...

Tovább...

22

Pásztor Imre

Elhaladva melletted...

Elhaladva melletted
Nehéz fájdalmat hoz a reggel.

Tovább...

Krár Boglárka

Elmúlás

slampoetry-vers

Azt hittem, egyedül vagyok a gondolataimmal,
És egészen biztos voltam ezzel a dologgal
Egészen a mai napig...
Mikor a saját gondolataim hallottam más szájából,
Erre emlékezni fogok bárhol.

Tovább...

Müller Viktória

Harag

Szívem sötétbe borult, mint az ég,
mikor felhők gyülekeznek épp.

Tovább...

Orovec Alíz

Szakítás

...és akkor hirtelen minden olyan üres lett.
A csend eluralta lelkemet, s a végtelen fájdalom bezárta szívem ajtaját.
Vége! - kattog fejemben utolsó szavad,
s könnyeim úgy folytak le arcomról, akár egy zuhatag.

Tovább...

Kurucz Péter

Csönd csak ez vagyok

Nem hallom már a hangod,
Nem látom az édes mosolyt,
Melynek annyit köszönhetek.
Most már-már rád nem ismerhetek,
Mert csak csönded lehetek.

Tovább...

21
Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ