Versek a szabadságról
Vagy valaki,
Ki által több lett a világ?
Kiültettél-e magot,
Hogy termését leszeded?
Angyal legyek, vagy egy hófehér denevér?
Parancsokat követek, már senki sem kér,
suttog az igazság kint az éjszakában,
hogy négymillió magyar elfeledve él.
Nehezen értem ezt a világot.
Ha jobbra állok, balról kapok.
Ha balra állok, úgy tartja kedvem,
Jobbról mondják, "ne erre menjen"!
ropog a fahasáb
izzik a rőt parázs
több méter "szőnyegen"
talpadon bőrödön...
Fel-feltörő kristályvágyak
Nem hagynak megülni. Mennem kell,
Hisz szívemnél fogva húznak el
Új utaknak, új tájaknak.
575575
Sajnáló kezek messziről integetnek.
Nem tudom, menjek? Búcsúzás súlya
földbe tipor, belém mar. Idézem arcod.
Magyar történelmünk egyik dicső napja
Hunyadi János fényes diadala.
Nándorfehérvárt védte hősi magyar,
Szilágyi Mihály maroknyi csapattal.
Mondd el Te, mi az értelme
citrom nélkül iszom a mai teám
megízlelem jobb-e így netán
kissé fáradtan keltem nem is időztem otthon
hogy mi volt ma velem veled megosztom
inkább mégsem tudod ez egy másik állapot
hogy tetszik ez a vers csak magad áltatod
milyen az amikor semmiről sem szól
most elmondom neked csak figyelj jól...
Úgy lennék most holdfény!
Sápadt, csöndes sötétség,
Idegenség, holt lét.
drága kicsi gyermek úgy vártalak téged
ahogy szomjazó rét a tavaszi esőket
mikor megszülettél tavasz lett a télben
családra az áldást nemhiába kértem
Kicsi sziget partjainál
Messziről integet,
Csónakunk tele már,
Ő most így mit tehet?
Budapesten az Info Parkban nyaraltam.
Reggeliztem a lányommal, tízóraiztam a fiammal,
Úsztam a boldogságban és Tüskében, kiúsztam magam.
Éjjel egy, mikor e sor íródott,
Szarkasztikus a hangulatom,
Szóval, nemcsak veled vívódok.
Zúzd be a tükröt és
robbantsd fel a csendet!
Ha majd érmék helyett
bilincsek csilingelnek -
akkor tudod, hogy jó úton jársz.
Visszanéző
Minden este azt mondta jó anyám,
mondjuk el a Miatyánkot,
s kezünket szépen összetéve
suttogtuk az imádságot.