Versek a sportról
Nagyon jó volt ma játszani veletek,
bohó koboldok, ti vidám gyerekek,
ilyenkor elfelejtem minden bajom,
korom, betegségem, minden bánatom
A cseresznyefán nyílik a virág,
Rózsaszín szirma, nézd csak, rád nevet,
Nagy kihívások fognak várni rád,
Nem vagy egyedül: sohase feledd.
Lábszáramra csatolva gumikötél,
gyomromon ideges, hullámzó ringás,
startjelre várok, ami egy bólintás,
adrenalinlöket torkomig fölér.
Mért nem mindegy, hogy ki nyer?
Az ellenfél kikap vagy megver:
Nem teljesen mindegy?
A focipályán nincs hegy...
Mennek az utcákon, életmódjuk laza,
van köztük néhány fura figura,
versengenek egymással, ki tud jobb trükköt,
jobb ez a módszer, nem használnak öklöt,
erőszak nélkül derül ki, ki a jobb,
az utca törvénye nekik mást mond...
Felfokozott hangulat uralkodik,
a figyelem a bíróra szegeződik,
megadja-e a büntetőt,
de mindenekelőtt
egyeztet az asszisztenssel,
hogy sikeres volt-e a csel,
amit a támadó végrehajtott,
vagy a védő blokkolhatott...
Ideje már szabadulni
a felszaladt kilóktól,
többet kéne tán mozogni,
mert nem tűnnek el maguktól.
Budapest és EB,
Ez aztán a sztori,
Készül már szurkoló,
Játékos és spori.
Minden Fradi-gól egy üzenet
Minden Fradi-gól egy gyémánt
Írt sok krónikás füzetet
Az imádott Nagy Bélánk
Zamárdiban jártam,
Svert Kupát találtam.
Lekéstem a rajtot,
Már ellőtték a startot.
Tervezem már
A visszatérést,
Ehhez nem kell
Beadni írásbeli kérést.
Tapad a marok a rúdra,
Húzod magadat föl és le,
Izzanak az izmaid...
Fiatal vagyok még, a sportot szeretem,
Így hát a futballban egy fiatal klubot kerestem.
És egy francia csapat játékán meg is akadt a szemem,
Akinek a játékosaiért úgy epedezem.
S akiknek könnyeiért összetört a szívem.
S hogy ezt jobban kifejtsem,
2020 augusztusáig kell visszamennem.