Versek a sportról
Egy puritán futó vallomása
Nincsen pólóm, se gatyám,
Se szponzorom, se órám,
Se pántom, se kendőm,
Se nyulam, se edzőm.
Mici reggeli edzése
Esik a hó végre! Bundát öltött e táj,
úgy meghozta kedvem: ma egy tagom se fáj.
S mióta kutyám van, nem kell nekem óra,
pontban hatkor ébreszt zengő Mici-nóta.
Ha év eleje,
Akkor Dakar,
Ez az, ami esténként
TV előtt ülve betakar.
Szikrázó napsütés,
Gyönyörű Balaton,
Zumba hajó siklik
A fényes habokon.
Szép városunk pazar részén található ez a szépség.
Csónakázó tó a neve. de nekünk csak Csótó, kedvesen becézve.
Újra futok! Istenem, újra futok!
Meglásd, az olimpián is indulok!
Az élet velem még mindig oly kegyes:
nem adom fel! Már futok, szívem repes!
Csupán néhány dolog van a világon,
Miből nem lehet sportot űzni,
Van, aki tud másokon nevetni,
Vagy győzelmet aratni.
... az ÉLET is...
Felkeltem, mert messze került az álom,
A fájdalom fogai haraptak,
Gyors mosdás után készül a kávém,
Sötét íze egy újabb szürke napnak.
Egy féktelen futam, mely sosem ért véget,
szikrázó napsütésben közelített a végzet.
Talán csak a szél volt az, ki őt előre látta,
a bajnok lelke azóta is a végtelen kört járja.
Ébredéskor zsibbadt, kínoz karom, lábam,
apró mozgásokkal kezdem napom ágyban.
...Hűvös cipőbe bújik a lábom,
Alvó családom nem ébred a zajra:
Forró tea lett az új barátom.
Lehet, neked csak egy koszos labda,
Mit a 22 idióta hajszolja.
Lehet, neked csak időpazarlás,
Míg másnak a hovatartozás.
Vannak, kiket sosem feledünk.
Vannak, kik előtt meghajtjuk fejünk,
Legendák, egy szóval kimondva.
Bízunk bennük, realitást elfojtva.
Seregjen a lánc,
pörögjenek a kerekek,
pattanj nyeregbe...