Versek a sorsról

Tóth István 95

Mint a víg Tavasz

Az első szerelem, mint a víg tavasz,
úgy él, mint szárnyát kibontó kamasz,
míg bimbóját fakasztja a rózsafa,
úgy égek el, mint egy száraz gyufa.

Tovább...

Tóth Albert

A nap utolsó sugarai

Laposan tűz már a nap, a kémény tövénél
megpihen egy pillanatra, erőt gyűjt, tovább
kéne mennie, de marad, s az est ködében
fürdik még egy utolsót, ma úgy tűnik, lustább
a szokottnál, fáradtnak tűnik, bizonytalan,
olyan, mint én vagyok mostanában, némán áll...

Tovább...

5856

Gutheil Zsolt

Maszk nélkül

Álarcom letépem, úgy megyek a bálba,
már nem rejtem az életem díszes maskarába.

Tovább...

2739

Varga István

Sosem tálalom

Ahogy a fákat vad vihar,
haragos szél csapdossa,
hasonlóképp lelkemet is
a búbánat tépi, mardossa.

Tovább...

Antal András

Koccintás

Lágy akkordokra
Tenni ujjaim,
Nem a lelkemet
Szorítani,
Megpengetni
A gitár húrjait,
S az élet édes borát
Szeretném megkóstolni!

Tovább...

14

Szabó Aba

Magányban bizonytalanság

Hányszor kaphatott volna dicséretet.
Dicsérettel adnál neki víg perceket.
Vagy talán egy kedves szó is elég lenne,
Rengeteg érzés kavarog már őbenne.

Tovább...

Barnaby

Torzó

Leláncolt feszület, árva oltár, kápolna kékben.
Fényt hagyó üstökös lávaszemmel. Széllel
rohanó pék, kelt tésztás arcán rémült sikoly.

Tovább...

2121

Zsoldos Zsóka

Saját keresztem

Cipelem Uram a saját létemre szabott keresztem
Míg egyszer csak el
Nem ereszt Ő
Vagy Én el
Nem eresztem
Cipelem
Uram
A...

Tovább...

1022

Geréb János

anélkül...

nem vagyok most költői hangulatban
pennámból vér csepeg tinta helyett
s voltaképp pennám sincsen
csak a billentyűzet ketyeg
s ha volna pennám tollnak hívnák akkor is
mert modern koroknak gyermeke vagyok
de gyermeke vagyok egy elhagyott múltnak...

Tovább...

33

Hegedűs Gábor

Farsang paradoxona

látod uram felemás az élet
nevetés lárma és foszlott remények
farsangi mulatság és pad az otthon
táncol a nép és korognak gyomrok

Tovább...

4540

Járvás Éva

A Válasz

Életedben már az év épp elég,
Időn vásárolt túlélő remény,
Megélés nyomán való víziók,
Sugallat már nem ködös passzió.

Tovább...

Szabó Lilla Adrienn

Tragikus szonett

Fárad az ész, és bódul az elme.
Éjszakáknak végtelen verme.
Csókol az éjfél, hűvös a száj,
Közönyös szó, a szív csupa báj.

Tovább...

109

Pete Margit

Estefelé...

Estefelé fáradnak az árnyak...
Ha boldogságod meg ma sem találtad,
mindegy már, barátom...

Tovább...

M. Laurens

ÚJ ÉV, ÚJ REMÉNYEK?

Hogy új év? No meg új remények?
Hamisan szól már régóta ez ének.
Már tavaly is rossz volt a kotta,
És a karmester sem lett jobb azóta.

Tovább...

Pocsai Piroska

Kéz a kézben...

Méltósággal fogadják sorsuk.
Felneveltek három gyereket.
Rájuk simul közös ötven év,
együtt viselnek sors-sebeket.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ