Versek a sorsról

Nichi-ya Nikoletta

Titánból vagyok

Tudom, bármit elérhetek, amit csak akarok,
oly kemény vagyok, mint testemben a csavarok.
Bár darabokra törtem, s padlóra küldtek,
az első hetek nagyon kilátástalannak tűntek.

Tovább...

Bakos Fanni

Méltóság és babérkoszorú

Kimondani félek:
az ember is csak állat,
- noha védett,
s hiszi, ura a világnak...

Tovább...

Gecse Szuzi

Félek a holnaptól

Csak fekszem némán,
Félszegen.
Hallgatok a sötétben
Gondolatban.

Tovább...

21

Pál Gergő

Szeptemberi este a Nagy Imre téren

Már utálom ezt a teret,
ezt,
ahol utoljára találkoztam veled.

Tovább...

20

Egri Erzsébet

Pocsolyaszerelem

Levelet sodort a szél,
leejtette egy pocsolya közepén.
Sáros lében ringott a levél,
pocsolya remegő szívén -
megfodrozódva,
szerelme pöttyeit ráloccsantotta.

Tovább...

Varga István

Szíved kiöntöd

Sors írta

Virágos mezőknek látványától
száll, repes, vidámodik lelkem,
ez a színes kavalkád, ahogy itt
fest szebb és szebb csodát nekem.

Tovább...

Kállay Sándor

Nyugdíjas dal

Söröcskét és borocskát
venni kell, mert nem osztják,
kaját néha osztanak,
sorba is áll sok dagadt.

Tovább...

4038

Hegedűs Gábor

Pitypangálmok szállnak...

Ellátok-e addig, hol véget ér a lét,
emeletnyi álmok, a pince oly sötét,
nyomorult világ, szakadt sóhajok,
dörgő tapsviharban épp meg nem fagyok.

Tovább...

Kövecses Anna

Anyóka

Ellágyul a táj. Olyan a világ,
Mint illatos édesség, amikor
Virágokra porcukoridill száll.

Tovább...

Tormási Viktória

Az eltévedt utazó

Fehér szirmok ciklus

Átszűrődik a komor, sötét, bársony
Vásznon az elhalkult szavak
Sorokba rendezett vonala,
Míg a szél tépázza a kihűlt tájon
A fákat - mily néma holtak! -
S a hang félő - mint egy vak zongora.

Tovább...

Jakab Andrea

Most

V1:
Álmok szemébe néz a reggel.
De mi mért rohanunk a ma elől?
A holnap elé sietve érkezel,
Mint egy előredobott apró kő.

Tovább...

Schifter Attila

Kisöregek

Csak ülnek némán egymás mellett az ósdi ágyon,
(a szövet szakadásait kopott pokróc fedi)
az Idő bokázik arcukon - száz szarkalábon
haláltáncot, mely napról-napra kedvüket szegi.

Tovább...

Ehm János

Van, akinek a hegyek

Van, akinek a hatalmas hegyek,

Másnak a szív és a szeretet.

Tovább...

3530

Pothurszky Géza

Mondd, hova...?

Gondolatfoszlányok

Hová lett arcod mosolya, mondd, hova?
lépteid bűvös, kopogó kis zaja,
az est varázsa, szerelmed ostora,
tested illata, csókjaid zamata...

Tovább...

Szaip Istvanne

Túlsó part

E közmondás igen régi:
Nem tudsz kétszer belelépni
Ugyanabba a folyóba.
Életem ezt megcáfolta.

Tovább...

4756
Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ