Versek a sikerről
Barátnőmnek
Szeptember 3, kezdődik az iskola,
Épp, mint a 11 évvel ezelőtti évben,
Az első tanévkezdés ez az életedben,
Amikor már tanárként mész az iskolába.
Előre menet közben
nem gondolva másra,
nem mehetsz körbe,
csakis előre a kihívásba.
Iskolaváltás
Váratlan út áll előttem,
mentem, hogy kiszellőzzem,
gondolván, jobb lesz az élet.
Mindenki szerint rémet
lehet csak találni ott,
ahol az élet volt.
Lázadsz, törsz, zúzol,
Mint egy elmebeteg,
Mert a világ nem ért meg,
Vagy te nem érted.
Amikor száz vonó a húrokba csap,
a magyar ember sírva vigad,
száz cigány önti dalba a lelkét,
milliók törlik szemük bús-édes könnyét...
Nagyon sokat dolgoztál, hogy
Felépítsd a hírnevedet,
Titkos szobádban imádtad
Magadat, mint istenedet.
Szájadban műhelyed
Gondolataid mint kérges kezek
Dolgoznak szorgosan
Szorosan reád feszítik
Érzéseidet ahogy a satu pofája
A munkadarabot
Népszerűség, hírnév,
Neked ez mennyit ér?
Mit ér az arany,
Ha erkölcsöd nem marad?
A Színésznő csapongón eljátssza a rapszódiát,
Szerelmesen előadja a romantikát,
Jókedvet festve bemutat víg komédiát,
Tragédián összeesve melankolizál drámát
Gondold úgy, hogy szabadnapos
Ma a harag,
S rád nem ragad
Más sara...
Amnézia feje győzelme után
(a rajongói folyvást ünnepelték)
az Amnézlendbe osont egy délután
álruhában, hogy fel ne ismerhessék.
Van, hogy úgy érzi az ember,
nélküled tán mit sem ér az élet.
Görcsösen kutat nap nap után,
s bármit megtenne, hogy rálelj.