Versek a sikerről
Molnár Szabolcs (soulszabolcs)
Ihlet hiányában ihlet
Betűruhás múzsa elszállt igés szárnyain.
Nem hasad szét fejem, az arcomba könyveim verem.
Izzaszt a kétely, szememben csak éter a friss mozzanat, elröpíti tollamat.
Cikornyás gördeszka alól elveszve zuhanok, örökre sötétben maradok.
A mosolyod kiemel az emberek közül,
Egy jó szónak mindenki örül.
A világ lázad,
Az ember lázad,
Viharként ég a világ,
Azt akarják, olyanok legyek, mint ők,
Hazudnak, változtatni meg nem tudnak.
A határon túli magyarok
soha nem érik el az átlagot.
Azt a bizonyos nyugatias
irányba tartó biztonságot,
a békét, a komfortot és
a kiegyensúlyozottságot.
Ugyanolyan reggel ez, mint mind,
felkel és a régi ablakon kitekint,
látja a nyári harmatot autóján,
letörni harmatos ablakát a lány.
Dalszövegekbe szökött a költészet,
mind ott gyűlik egyre, csak nézzétek!
Hajnali gondolatok
Aranytrombita kelti a napot,
rózsán pihen meg a reggel,
pipacsok szirmaikat bontják,
szellő orgonaillatot lenget.
egy cserebogár
ölelés és vidámság
őzike szalad...
Szigetország felett fekete gyászfelleg,
mert Wolverhamptonban megástuk a vermet.
Te vén Brit Oroszlán, bánatodra hamar
gulyáshúst aprított belőled a magyar!
Mi a siker kulcsa?
Nem az, hogy téged mindenki
Szeret,
S az sem, ha elmész,
Senki se` keres!
Tepsimbem ringó, sárga kalásztenger,
Megpihen rajta a szemem, egy álom,
Ínycsiklandó illata lehengerel,
Hogy kihűljön, türelmetlenül várom.
Mályva vagy, vagy nem vagy mályva?
Be jó lenne tudni már ma!
Amint szemem kinyitottam,
egyenest hozzá rohantam.
Halkan súg a tavasz
lágy szellő hangjával,
hagyd a tollat a tokban,
gyere ki a kertbe.
Gyümölcsfák hűs árnyékában, új szeleknek oltalmában,
vaskerítés védelmében, hőstettei vélelmében,
ellenvetés hiányában, meghasonult mennyországban
él az álnok, gőgös nábob.
Jobb gazdára miért vágynátok?