Romantikus versek
Három vers egyben
Némán csüngtünk /a fénylő lombok alatt
Egymás ajkain, /csak a csend maradt,
Éreztük /szomjazva aranycseppjeit.
szerelmet súg a tavasz lehelete
vággyal érkezik újra az ifjúság
mert nincs bizony időhöz korhoz kötve
hisz csak egy pillanat és nincsen tovább
Lehunyt szemben képzelet ébredt,
Bennem vonzó vágy-világ éledt:
Fakó árnykép mozog tétován,
Bortól ittas ködben halovány.
Kerek lett a piros szoknya,
három alsó van alatta,
hímzett ingem keményítve,
karcsú nyakam feldíszítve.
Itt vagyok, megjöttem,
rád vártam, vagy nem?
Ez a kérdés ötlik fel bennem,
választ várok, rád tekintek,
és szíven üt szembogarad,
mely elkerekedik,
mintha azt kérdeznéd:
"Te volnál az?!"...
Levendulaillatú mezőn libegőzöm,
Szellő dallamával egy valcerra keringőzöm,
Szoknyám fodrait fellebbenti lágy sóhaj,
Szétárad testemen ezernyi fényraj
Harmónia átjárja a képet,
szárnyaló színben tündöklő fények.
E pillanat megigézi lelkem,
békesség impulzusa így lebben.
Szeretem nézni, ahogy szöszöl az út,
s belekarol a jegenyék derekába,
ahogy átengedi a napkorongot,
és fejét hajtja a föld porába.
Szikrák gyúlnak, visszahív a vár
Expecto Patronum: Félhomályos Keringő Rebeccaval
...
Szem lángol feketén az ablakban,
és erdő gyullad a fák között.
Őt látom, és tekintetem lakatra zárja!
Szőkén biztat az éjszaka,
és szerelem a sarkamban.
Feloldódás
Életemet életedbe ejtem,
külön életem elfelejtem.
...
segítségével a bánat meggyógyítható.
Minden vigasztaló szónál sokkal többet ér,
hatására az eltűnt életkedv visszatér.
Expecto Patronum: Rebecca, a Barna Úrnő
Bagoly üdvözlete a szép,
kies réten.