Romantikus versek
Esti Szellőlányka szoknyája libben,
kecsesen sétál Balaton partján.
Dúdolgat magában, nehogy zajt keltsen,
játszi ujjak futnak a víz fodrán.
Mikor rád gondolok, a szívem hevesen ver. Telis-tele vagyok veled átélt emlékekkel.
Mindig várom az újabb találkozást,
Az újabb és újabb csodát.
"Megcsókoltalak, megmutatni,
Hogyan kell nékem csókot adni."
Az érzelmek, tudod, akarnak
Akarnak.
Akarnak. Lányt. Kedvesen
mosolygó arcot, kékségtől
ragyogó szemekben égő tüzet.
Még álmodik a dunai nyár
csónakban ring egy hullám hátán
hűs habok felett fecskerajok
gyere gyere mást nem akarok
Már ébred a Hold, ragyog az orcája,
Már kémlel az éjszaka, derűs az ég.
Felhő vonul! A hajnal messzi van még:
Földet terítve hull az est subája!
Édesanyám zsebkendője hímzett volt.
Az én babám szép szerelme hamis volt.
Nem bánom én, ha hamis, ha szép is.
A hűtlenség igen nagy gyötrődés.
Jaj, babám, szép babám, miért lettél mű legény?
Sokszor láttam, hogy földig ér a fűz,
sóhajba kergetett életben lángoló tűz,
sátorként hajol fölénk, s védi álmaink,
szél lebbentve kergeti érző vágyaink
Romantika
1. rész
Hatalmas tanya közepén szép kastély áll,
Díszes hintó napjában hol ki, hol bejár.
Ketten ülnek benne, büszkén és délcegen,
Öröm és boldogság közöttük végtelen.
Boldogság, de sokat gondolok rád!
Utamat jártam-keltem, nem találtalak,
Mondanám, hogy hiányzol, csak gondolatom jár,
Kergetik egymást, mint a szélvész, és elvész,
És te merre jársz, hogy rám nem találsz?
Reszkető földön reszketem
Szanaszét szórt gránitvesztőben
Perzselt olajág száll körülöttem
Por-papírkoszorú sült rá a fejemre
De jól vagyok.
Borítod az asztalt, ha társasban nem nyersz,
Űrteleszkóp kell, hogy hibáid észrevedd.
Ne nevess, hisz te is, mint én, folyton csak keresel,
Összeértünk gondolatban, s mégis álom leszel.
Suttogják fülembe, hogy nem helyes, hogy elég
Mondd csak, hogy egyik nap különb, mint a másik,
hisz a felkelő nap is a holddal játszik.
Boldog az éjszaka, vadul zsong a nappal,
ne mondd, hogy álomkép minden, mi marasztal.
Izgatott vagyok, készülök,
te már vársz valahol távol,
a gondolattól szédülök,
s szememben vad, kék fény táncol.