Romantikus versek
Ha énekelni tudnék,
Minden dal rólad szólna.
Ha táncolni tudnék,
Minden lépés veled volna.
Egy Szépséget találtam itt ma dél`tán,
Beköszönt, s kedvesen válaszolt énrám;
Megnéztem a lapját, láttam egy képet,
Nem láttam eddig soha ily szépet;
Meg kell őt ismernem! Egyszerűen muszáj!
Most választok új életet,
benned látom a végzetem...
Ébredni most jó velem,
kelj fel, mert én azt nem hagyom...
Nem is szóltam... csak suttogok,
halk imám elnyelik a rossz napok,
hiába int az ész... vigyázz, szív, nem lehet!...
Mikor a nap lemegy, nyugovóra térnek az emberek,
Te eljössz hozzám, hogy az éjszakában veled legyek.
Minden héten, minden nap, egész éjjel velem vagy,
Velem maradsz reggelig, míg fel nem kell a nap.
Oh, te lány,
Te, te csodaszép!
Ki álmaimban az ágyam elé
Csöndesen odalép!
Miért nem szólsz?
Csak állsz ott, és tekinteted
Mint egy fényes csillag, ég belém.
Csepegő esőben,
Fekete felhőben
Pityergő emberek.
A világ így kerek.
Már megint csak terád gondolok,
Szőke fürtjeiddel fejedet vállamra hajtod.
Ahogy szemeidbe nézek,
Minden szívdobbanást érzek.
Ma végre megtaláltalak,
Itt a mennyországban várlak.
Az élet sokszor kegyetlen,
Mint eső a hegyekben.
Sok virágot elvisz,
Szívem sajnos, mindent elhisz.
Szeretném elmondani, hogy a világ te vagy,
hogy te vagy, ha a fák leveleit áttöri a fény...